ÉSZVERÉS #31: Jönnek a dúlt-keblü hatu-magyarok oltakozni

Az Autonómia portál Észverés című élőműsorának harmincegyedik adásában a Vajdaságban tervezett magyar szállodaberuházásokról, a magyarországi ellenzéknek a határon túli magyarokhoz való viszonyulásáról és a Đinđić-hagyatékról Gyulai Zsolt civil aktivista, Kókai Péter újságíró, Zakinszky-Toma Viktória médiakutató és Pressburger Csaba szerkesztő-műsorvezető beszélgetett.

18. Mar 2021



GRANDIÓZUS HOTELÉPÍTÉSI LÁZ VESZTEGZÁR IDEJÉN

40 millió eurós luxusszálloda épül hamarosan Palicson, 18 millió eurós, 9 ezer négyzetméter alapterületű szállodakomplexumot terveznek Karlócán, közben lehelyezték a várhatóan majd exkluzív tartalmakat nyújtó 2,5 millió eurós összköltségű hotel alapkövét Óbecsén, Szabadkán egy egykori szanatóriumot alakítanak át szállodává… Ezeknek a hotelberuházásoknak a közös eleme az, hogy mindegyik magyarországi állami támogatással, illetve magyarországi kivitelező által valósul meg – mondta a műsor első témáját megkezdve Pressburger Csaba.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Zakinszky-Toma Viktória a falusi turizmus lehetőségeiről beszélt, kiemelve, hogy sok érv szól amellett, hogy ennek az ágazatnak a fejlesztése Vajdaságban sikeres vállalkozás lehet. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az idegenforgalmi beruházásokat az infrastrukturális háttér fejlesztésének is követnie kellene, főleg ha figyelembe vesszük, hogy milyen állapotúak az utaink, mennyire tiszta a környezetünk… Úgy fogalmazott: „nem elég felépíteni egy szupermodern szállodát, ha kilépünk, és mellette egy szemétdomb van”. Szerinte ezek az aspektusok negatív hatással lehetnek az ilyen beruházások eredményességére, mert számos olyan kapcsolódó tényező van a témát illetően, amelyre országos szinten nem fordítanak kellő figyelmet.

Kókai Péter szerint a befektetések kapcsán fontos lenne elemezni, hogy azok mennyire motiváltak gazdasági és politikai szempontból. A gazdasági indokoltságot érintve emlékeztetett egy potenciális befektető nyilatkozatára, aki szerint Szerbia ezen régiója turisztikai szempontból még „szűz terület”, ezért most kell a piacot elfoglalni, mert Európában már nagyon kevés olyan régió van, ahol még „pionírként” lehet megjelenni egy-egy gazdasági területen. Kókai hangsúlyozta azonban, hogy a befektetések jelentős magyarországi közpénzek felhasználásával valósulnak meg. Az újságíró ehhez kötődően úgy fogalmazott: „nyilván jelen van, ha nem is az egyéni, de a csoportos, vagy éppen a pártpolitikai vagyonszerzés eleme is a gazdasági indokoltság mellett”.

Gyulai Zsolt a Magyarországon jelenlevő szállodaépítési trendről beszélt, kiemelve azokat az értesüléseket, melyek szerint a Fideszhez közel álló vállalkozók kapták a legnagyobb részt a szóban forgó turisztikai fejlesztési programból. A témához kötődve úgy fogalmazott: „Nagyon sok minden exportálódik Magyarországról a Fideszen keresztül a határon túlra. Exportálódott a propaganda és sok minden. A szállodaépítés is nagyon divatos most Magyarországon, és ez is átnyúlt Vajdaságba”. Gyulai szerint „ez egy politikai és területszerzési lehetőség, amiben a Fidesz verhetetlen, és amelyben segítséget kap a helyi politikai erőktől”. A beruházások észszerűsége kapcsán elmondta, hogy végtelenül elmaradott Vajdaság turisztikai infrastruktúrája, ami indokoltságot adhat az ilyen befektetéseknek.

ITT MEGHALLGATHATÓ A TELJES ADÁS:

powered by Sounder

Az esetenként kifogásolható infrastrukturális háttér kapcsán Kókai Péter azt mondta, hogy a beruházásoknak van háttere, amely „nem a józan ész vagy a megfontolt lépések, hanem a pályázati pénzek megszerzésének a logikája”. Úgy fogalmazott: most éppen ezeket a pénzeket osztja a magyar kormány, ezekre lehet pályázni, és ezeket lehet megszerezni, tehát a pályázati pénzek logikája azt diktálja, hogy most ebbe az ágazatba kell beruházni. Az óbecsei beruházás kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a városban már van egy kb. 25 szobás, 30-40 éve épült szálloda, amely nem tudott nyereségesen működni, és jelenleg zárva van, ami ismét a befektetések indokoltságának a kérdésére világít rá. Kókai aláhúzta a korábbi megállapítását, miszerint „magyarországi közpénzek határon túlra történő kitelepítéséről is szó van”. A potenciális befektető kapcsán arról is beszélt, hogy „nehéz ma Magyarországon az ország ötven leggazdagabb embere közé tartozni úgy, hogy az embernek ne legyenek igen erős Fidesz-kapcsolatai”.

Gyulai Zsolt a palicsi szállodaépítési projektről azt mondta, hogy túlzásnak tartja a kétszáz szobás fejlesztést, még akkor is, ha úgy gondolja, Palicsnak alapvetően lehet egy hosszú távú turisztikai potenciálja, és szüksége van a szállodai kapacitások bővítésére. Rávilágított arra, hogy már az épülő aquapark esetében is komolyan megbolygatták a környék „természeti szövetét”, és ez komolyan fenyeget a szállodaépítés kapcsán is, ha figyelembe vesszük a tervezett kapacitásokat. Beszélt a téma kapcsán a szabadkai helyzetképről is, szintén úgy értékelve, hogy a városnak szüksége van a szállodai kapacitások fejlesztésére, de ő is aláhúzta, hogy az ilyen beruházásokat követnie kellene az infrastruktúrát érintő fejlesztéseknek is, ha figyelembe vesszük, hogy az utaink kritikán aluliak, és mindenhol szemét vesz körül bennünket.

Zakinszky-Toma a Temerinben található fürdő példájára rávilágítva beszélt arról, hogy mennyire nem aknázzuk ki a lehetőségeinket, és hogy a fejlesztésekre még sok turisztikai potenciál esetében nagy szükség lenne. Mint mondta, a politikai széthúzás is hátráltathatja a fejlesztések megindítását.

A MAGYARORSZÁGI ELLENZÉK ÉS A HATÁRON TÚLI MAGYAROK

A műsor folytatásában a magyarországi ellenzéknek a határon túli magyarok kapcsán megfogalmazott egyes üzeneteit véleményezték az Észverés műsorának résztvevői.

Azokról a felvetésekről, melyek szerint a határon túli magyarok egy része Magyarországon veszi fel a koronavírus elleni védőoltást, Zakinszky-Toma Viktória elmondta, hogy szerinte minősíthetetlenek és a politikai demagógia körébe tartoznak a kérdésről és a témát érintő dolgokról született megnyilatkozások.

Kókai Péter azt mondta, a Magyarországra kiköltözött vajdaságiak tömegesen jönnek át Szerbiába, hogy felvegyék a vakcinát, mivel az itteni rendszer sokkal olajozottabban működik, mint a magyarországi, ezért megalapozatlannak tartja a határon túliak magyarországi vakcinációjának emlegetését, legalábbis, ha a téma vajdasági magyar vonatkozású érintkezési pontjaira gondolunk. A témát tovább fűzve fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a magyarországi ellenzék óriási „hibájának, mulasztásának, bűnének” tartja, hogy egyáltalán semmilyen üzenetet sem próbál megfogalmazni a határon túli magyarok felé. Az újságíró nyomatékosította: ez a politikai struktúra nem foglalkozik a külhoni magyarokkal.

Gyulai Zsolt is egyetértett Kókai Péterrel annak kapcsán, hogy a magyarországi ellenzéknek nincs stratégiája a határon túli magyarokra vonatkozóan. Kiemelte, hogy a jelenlegi körülmények között nehéz is lenne üzeneteikkel eljutniuk pl. a vajdasági magyarokhoz, de tényként értékelte, hogy meg sem próbálják.

ZORAN ĐINĐIĆ HAGYATÉKA ÉS KULTUSZA

Tizennyolc évvel ezelőtt, 2003. március 13-án gyilkolták meg Zoran Đinđić miniszterelnököt, a Milošević-rezsimet leváltó Szerbiai Demokratikus Ellenzék kulcsfiguráját. A néhai kormányfő soha nem volt kimondottan népszerű politikus. Élesen bírálták annak az ún. Második Szerbiának a képviselői is, amelynek később, halála után a kultikus figurájává lett. Vajon csak az emlékezet szépítette meg a rövid Đinđić-korszakot, vagy az utólagos belátás, hogy helyes volt az, amilyen irányba vezette az országot? – kezdte a műsor harmadik témájáról szóló beszélgetést Pressburger.

Zakinszky-Toma Viktória megalapozatlannak, felszínesnek tartja a Đinđić-féle politika és az Aleksandar Vučić államvezetése kapcsán a közbeszédben időnként felvetődő párhuzamokat. Úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi hatalom irányvonalai köszönőviszonyban sincsenek a Zoran Đinđić által képviselt Európa-orientáltsággal. Azzal, hogy Đinđićet meggyilkolták, minden leállt, amit ő képviselt, annak jelen pillanatban Szerbiában nyoma sincs – fogalmazott a médiakutató.

Kókai Péter szerint Đinđić volt az elmúlt huszonegy évben az a politikus, aki reményt tudott nyújtani az embereknek.

Gyulai Zsolt elmondta, Aleksandar Vučić a legkevésbé éppen azokat az embereket tudja megszólítani, akikhez Đinđić el tudott jutni. Szerinte a jelenlegi hatalom nem találja a hangot a nagyvárosi polgársággal, az intellektuális réteggel, ami látszik Belgrád és Újvidék példáján is. Mint mondta, a hatalmon maradáshoz Vučićnak erre valójában nincs is szüksége, de a nárcisztikus jellemvonásai miatt nem szívesen szembesül azzal, hogy személyesen őt, illetve a politikai rendszerét az értelmiségi réteg maximálisan lenézi.



Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján, illetve meghallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/

Karikatúra

The post STUPS: Fruška gola appeared first on Autonomija.

STUPS: Fruška gola
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés