Újra „szól” a Szabad Európa „rádió”

A legendás Szabad Európa Rádiót az amerikai kormányzat indította még a második világháború után azzal a céllal, hogy „a hírek oda is eljussanak, ahol a kormányzatok betiltották vagy akadályozzák az információk szabad áramlását” – kezdte felvezetőjét Pressburger Csaba.

1993-ban a SZER beszüntette magyar adását, miután Magyarországon parlamentáris demokrácia alakult ki, most azonban 27 év után internetes portál formájában ismét megjelent. Hivatalosan most a kelet-európai demokráciák erősítése a célja.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Juhász András újságíró elképzelhetőnek tartja, hogy az új Szabad Európa portálján minőségibb írások fognak megjelenni, mint amilyenekhez a közép-európai médiákban hozzászokhattunk. „Maga a Szabad Európa mint egy politikai projekt nem fog különösképpen eltávolodni a hidegháborús gyökereitől, azaz feltételezhető, hogy az amerikai, valamint a nyugati érdekeknek, és az ő értelmezésük szerinti demokratikus szükségleteknek fog megfelelni” – mondta Juhász.

Ördögh Tibor politológus elmondása szerint a nagy kérdés most mindenki számára az, hogy amit a semlegesség címszóval a Szabad Európa rádiósok a zászlajukra tűztek, az mit is fog takarni a valóságban, majd hozzátette, „mindig egy éles mezsgye, hogy a semlegesség vagy függetlenség a kritikusság milyen irányába mozdul el, nehogy az legyen, hogy az ellenzéki oldalra sodorja a sajtót”. A Szabad Európa nagy feladata mindenképp az lesz, hogy eldöntsék, mit szeretnének, és hogy egyáltalán mit engednek meg majd számukra – fogalmazott Ördögh.

Losoncz Márk filozófus azzal folytatta a beszélgetést, hogy kérdéses, vajon a Szabad Európa valóban szabad lesz-e, mert egykor roppant problematikus volt a rádió magyarországi szerepvállalása. A világ a három hatalmi ág –végrehajtói, törvényhozói és bírósági – mellett sűrűn negyedikként említi a médiát. „Ha felháborít bennünket, hogy ha egy külföldi hatalom beavatkozik a három hatalmi ág egyikébe, akkor miért avatkozhat be a negyedikbe?” –tette fel a kérdést Losoncz. A filozófus a legnagyobb problémát abban látja, hogy a Szabad Európa a Trump-kormányzat felügyelete alatt működik, amelyben igen kétes szereplők vannak jelen.

Ördögh Tibor ehhez még hozzátette, hogy szerinte a jövőben kevésbé fog megjelenni a kritikus hangnem a magyar Szabad Európában. „Igaz, hogy törvényekkel szabályozzák a médiumok működését, azonban a probléma azzal van, ha a szerkesztők félelemből kezdenek öncenzúrázásba. Lehet, hogy itt épp a Trump-adminisztráció fogja azt mondani, hogy nem kell kritikusan megfogalmazni a véleményeket” – mondta a politológus.

Szerbia Washington után – fordul-e az ország hajója?

A műsorban tovább boncolgatták a múlt héten Aleksandar Vučić szerb államfő és Avdullah Hoti koszovói miniszterelnök által Washingtonban aláírt gazdasági együttműködésre vonatkozó szándéknyilatkozatok témáját. A szándéknyilatkozatokban megfogalmazott témáknak inkább az Egyesült Államok globális külpolitikai érdekeinek érvényesítéséhez van közük, mintsem a koszovói rendezéshez – mondta a szerkesztő-műsorvezető. Mit jelent Szerbia számára ez az aláírt szándéknyilatkozat, és vajon elfordulni látszik-e a vučići kormány hajója Kelet felől Nyugat felé? – tette fel a kérdést Pressburger.

„Szerbiának ebben az esetben is a periférikus pozíciója látszik, amelybe önmagát is egyre inkább beleássa” – fogalmazott Juhász András újságíró. Elmondása szerint Szerbia a gazdasági és politikai helyzete miatt vajmi kevés manőverezési térrel rendelkezik. Szerbia leginkább az Európai Unióval és legújabban Kínával ápol közeli kapcsolatokat, így minden attól függ, hogy ezek a külső hatalmak merre mozdítják majd az országot – tette hozzá Juhász.

A pénz állhat annak a hátterében, hogy Szerbia szembe ment az eddigi partnereivel – folytatta a beszélgetést Ördögh Tibor, és hozzátette, hogy Szerbia „hintapolitikát” folytat. „Amerika eddig megfeledkezett a Balkánról, azonban a közelgő amerikai elnökválasztás miatt felértékelődött a helyzet, és kellett valami szimbolikus eseményt is kreálni, hogy eladják a történetet” – ecsetelte a politológus.

Ördögh arra is kitért, hogy Amerikai ebben a taktikai játékban most megnyert egy menetet, amit Oroszország biztos nem fog elfelejteni, a kérdés azonban az, hogy vajon az EU mit fog tenni Szerbiával külpolitikai téren, ugyanis Szerbia nem hajlandó elköteleződni semelyik irányba se – mondta.

Losoncz Márk úgy fogalmazott, Szerbiára a peremvidéki alávetettség jellemző. Például Oroszország számára Szerbia hasznos tamponzóna lehet, mert az országot „arra használja, hogy a Balkánon küzdjön a nagyhatalmakkal”.

„A szerbek egyszer udvarolnak az egyik félnek, ezzel zsarolják a másik felet, majd kicsit visszatáncolnak, kicsit zsarolják a másik felet, és gyakorlatilag egy körtáncot folytatnak” – nyilatkozta Losoncz.

Ördögh Tibor emlékeztetett arra, hogy klasszikusan az amerikai fél mindig Koszovó oldalára sodródik, ami nehezíti a játékot, Trumpnak viszont valamit lépnie kellett. „Ha elnökváltás történik az Egyesült Államokban, akkor nehezebb lesz a helyzet, de ezt már Amerika egymaga nem tudja megoldani. Azonban fontos, hogy változott a nemzetközi erőknek is a szerepe, mert eddig mindig az EU vonzotta magához a koszovói kérdések megoldását” – fogalmazott a politológus, majd tovább ecsetelte, hogy a szerb fél az oroszokat szerette volna bevonni a koszovói kérdések megoldásába, Koszovó pedig az USA-t ajánlotta, így ezek után egyértelműen felértékelődött az USA szerepe az ügyben.

A Szerb Haladó Párt szemszögéből nézve a szándéknyilatkozat aláírása egy potenciálisan produktív lépés is lehet – fogalmazott Juhász András. „Koszovó kérdése komoly problémája a szerbiai belpolitikának. Valahova lépni kell, nem lehet állandóan fenntartani ezt a helyzetet” – mondta.

Új minőséget jelent-e a Radikális Baloldal Pártjának megjelenése?

A Szociáldemokrata Unió új programot fogadott el, és a nevét is megváltoztatta a Radikális Baloldal Pártjára. Az új név mögött egy megújult tagságot is láthatunk, az öttagú pártelnökségnek pedig három tagja nő, kettő férfi, pártelnök nincs – kezdett bele a műsor utolsó témájának felvezetésébe Pressburger, majd azzal a kérdéssel fordult a beszélgetőtársaihoz, hogy vajon milyen esélyekkel indul Szerbiában egy magát radikális baloldalinak valló párt.

„A probléma nem az, hogy hogy hívják a pártot, hanem az, hogy a szerb politikai rendszer egy nagyon perszonalizált politikai rendszer, ahol a személyek döntenek és nem az, hogy milyen az adott párt politikája” – válaszolta Ördögh Tibor. Elmondása szerint egy újonnan megalakult radikális baloldali pártnak nagyon erős ellenszéllel kell szembenéznie, ezért még ha jó programmal is áll elő, nehéz lesz a választókat megfognia. „Az a probléma vele, hogy nincs egy olyan elnöke vagy vezetője, akit karizmatikus emberként oda tudnának állítani, hogy márpedig ő az, aki Aleksandar Vučićtyal fel tudja venni a versenyt, és ezáltal meg tudnák szólítani a polgárokat” – mondta a politológus.

Az új radikális baloldali párt mozgalmi alapokra épít, és „rengeteg újdonságot hozhat magával, mert posztkapitalista társadalomért küzd, amire mintegy 30 éve nem nagyon volt példa Szerbiában” – mondta Losoncz Márk, majd hozzáfűzte, hogy „óriási szimbolikus jelentősége van annak, hogy három nő van az elnökségben, és a külpolitikai szemléletük is izgalmasnak bizonyul”.

Juhász András véleménye szerint a pártnak nem azon kell dolgoznia, hogy hogyan adja el magát, hanem inkább azon, „hogy tud-e olyan hatást gyakorolni a társadalomra, hogy különböző helyi közösségek tagjainak megadják azt az esélyt, hogy egy másfajta politikai érték alapján szocializálódjanak”.

Ördögh Tibor a megkésettséggel és eltérő fejlődési úttal magyarázta azt, hogy ritkán találkozhatunk újbalos pártokkal a Balkánon.

Losoncz Márk filozófus több problémát lát fölmerülni a radikális baloldali eszmék közvetítésével kapcsolatban. A problémák közül az egyik, hogy „számos előítélet él a kommunizmussal kapcsolatban, és sokan azt hiszik, hogy itt autoritárius eszmék fognak föléledni, holott nem, mert itt éppenséggel a demokráciát hangsúlyozza a program”.

A Radikális Baloldal Pártjának a manőverezési teréért nagyon meg kell majd küzdenie, mert sem a Vučić-párti médiumok nem fogják őket igazán propagálni, de még a liberális médiumok sem, amelyek Vučićtyal szemben kritikusak – zárta a témát a filozófus.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/