Miként fajulhat nemzetközi incidenssé a Jogi Kar magatartása
A VaMaDiSZ tavaly decemberben keresettel fordult az Újvidéki Felsőbírósághoz az újvidéki Jogi Kar diszkriminatív magatartása miatt. Panaszában a diákszövetség azt sérelmezte, hogy a fakultás nem volt hajlandó megszervezni az anyanyelven történő felvételi vizsgát a magyarajkú jelentkezőknek, miként azt a vonatkozó tartományi képviselőházi határozat előírja, és amelyet egyébként egészen 2012-ig ez a kar tiszteletben is tartott.
A bírósági eljárás még nem zárult le, mivel időközben – a Jogi Kar kifogásának helyt adva – a bíróság hatályon kívül helyezte azt az ideiglenes intézkedést, amely a szóban forgó előírás tiszteletben tartására kötelezte a fakultást. Az érintett diákok csalódottan vették tudomásul a bíróság döntését, és nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak panasszal.
„Ezzel csak folytatódik a kisebbségi jogok és a hatályos jogszabályok semmibe vételének sorozata. Aggasztónak találjuk, hogy a bírósági eljárás idestova egy esztendeje tart, és még az se bizonyos, hogy a következő felvételi időszak előtt lezárul, ami pedig azt jelentené, hogy a magyar nemzetiségű tanulók hátrányos megkülönböztetése folytatódik” – mutatott rá Sóti.
A VaMaDiSZ elnöke azt reméli, hogy a kérdést a szerb és a magyar kormány november 20-21-i együttes ülésén is megvitatják. Állítása szerint a szerb-magyar államközi testület áprilisi ülésén már napirenden szerepelt ez a téma, bizonyos határozatok is születtek, de ezeknek nem volt konkrét hatásuk az események alakulására.
„Nem világos számunkra, miként lehetséges az, hogy a Jogi Kar nem tartja be a jogszabályokat, pontosabban, hogy egyes jogszabályokat betart, míg másokat nem. A Vajdaság hagyományos jelképeiről szóló tartományi határozatot például betartották, és már akkor kitűzték Vajdaság Autonóm Tartomány új zászlaját, amikor a határozat formálisan még el sem lett fogadva, míg azt a másik tartományi határozatot, amely a nemzeti közösségek anyanyelvének használatára vonatkozik, nem tartják tiszteletben. Hogyan viszonyulhat a Jogi Kar eltérő módon a hatályos előírásokhoz? – tette fel a kérdést Sóti.
A diákszövetség egyébként szóvá fogja tenni a problémát az ENSZ Emberjogi Tanácsának Fórumán Genfben, e hó végén – jelentette be a VaMaDiSZ elnöke.
AZ ANYANYELVHASZNÁLAT JOGÁNAK MEGVONÁSA 2012 ÓTA TART
A Vajdasági Magyar Diákszövetség 2015. december 2-án tett feljelentést az Újvidéki Felsőbíróságon az Újvidéki Egyetem Jogi Kara ellen. Beadványában a VaMaDiSZ rámutat, hogy a fakultás a 2015/2016-os iskolaévre vonatkozó felvételi vizsga megszervezése során nem volt hajlandó annak a tartományi parlamenti határozatnak az alkalmazására, amely elirányozza a nemzeti kisebbségek nyelvén történő vizsgázás lehetővé tételét. Az anyanyelvű felvételi vizsgára való jogot egy 2001-ben hozott tartományi határozat tette lehetővé. Ez a jogszabály azóta több változáson esett át, de egyetlen módosítás sem érinti a Vajdaság AT által alapított felsőoktatási intézmények kötelezettségét az anyanyelven történő felvételizés jogának érvényesítésére vonatkozóan.
A vád szerint a Jogi Kar, a szóban forgó határozat be nem tartásával, egy sor nemzetközi és hazai jogi előírást is megsértett, továbbá hátrányosan megkülönböztette a magyar nemzetiségű tanulókat, mivel nem tette lehetővé számukra, hogy egy olyan nyelven tegyenek felvételi vizsgát, amely egyébként Vajdaság AT területén hivatalos használatban van. Ezzel a magyar diákok esélyegyenlősége is sérült, hiszen azok a tanulók, akik magyar tannyelvű középiskolát végeztek és nem beszélik elég jól a szerb nyelvet, eleve gyengébb eredményt érnek el a felvételin, ez pedig kihathat arra, hogy a költségvetés terhén tanulhatnak-e, vagy csak önköltséges státust sikerül szerezniük. A bíróságtól azt várják, hogy állapítsa meg a diszkrimináció tényét, tiltsa meg a vádlottnak, hogy a jövőben ismételten alkalmazza ezt a hátrányos megkülönböztetést, és kötelezze őt a szóban forgó tartományi parlamenti határozat alkalmazására.
Egyébként hónapokkal a bírósági per kezdete előtt a Jogi Kar kérte a szóban forgó tartományi parlamenti határozat alkotmányossági felülvizsgálatát, mivel az – így az érvelés – sérti a fakultás autonómiáját. A Szerbiai Alkotmánybíróság azonban 2015. április 20-án elvetette a keresetet. A testület szerint ugyanis a kar csak a vizsgakérdéseket és a vizsgázás módját szabhatja meg, a felvételi nyelvét nem.
Egy évvel később, a diákszövetség által indított eljárás alapján, az Újvidéki Felsőbíróság ideiglenes intézkedést hozott, amely arra kötelezte a Jogi Kart, hogy a 2016/17-es iskolaévre vonatkozó felvételi során tegye lehetővé a magyar nemzeti kisebbséghez tartozó személyek számára a magyar nyelvű felvételizést. Mivel a kar ezt az intézkedést figyelmen kívül hagyta, az ügyész elrendelte az intézkedés végrehajtását. A felhatalmazott végrehajtó ez év június 10-én olyan végzést hozott, amely pénzbüntetés terhe alatt kötelezi a Jogi Kart az ideiglenes intézkedés végrehajtására. Ám mindössze néhány nappal később, 2016. június 16-án az Újvidéki Fellebbviteli Bíróság hatályon kívül helyezte a szóban forgó ideiglenes intézkedést, és visszautalta az ügyet az elsőfokú bírósághoz. Ennek következtében a júniusi felvételi során sem volt lehetőség a magyar nyelvű felvételizésre a Jogi Karon. De a szeptemberi pótfelvételin sem változott a helyzet, mivel az ügyész javaslatát, hogy erre a felvételi időszakra új ideiglenes intézkedést hozzanak, a Felsőbíróság augusztus 29-i határozatával elvetette. A Felsőbíróságon az eljárás tovább folytatódik, a következő tárgyalási forduló december 20-án lesz.
Egyébként 2015-ben 11 vajdasági egyetemi karon szervezték meg a magyar nyelvű felvételi vizsgát – az újvidéki Jogi Karon azonban nem.
PÁSZTOR: EZ NEM A KORMÁNYOK ÜGYE
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője, a vajdasági képviselőház elnöke a VOICE-nak úgy nyilatkozott, hogy az újvidéki Jogi Kar magyar nyelvű fölvételi vizsgájának ügyéről biztosan nem tárgyalnak a magyar és a szerb kormány november 20-án esedékes együttes ülésén, mert ezt a kérdést „nem ezen a szinten kell megoldani”. Pásztor meggyőződése szerint a szóban forgó eset nem lesz kihatással a két ország közötti jó viszonyra, amelyről mind a szerb, mind a magyar vezetők azt állítják, hogy történelmi csúcsponton van.
„Ez egy olyan életszerű kérdés, amelyet meg kell oldani. Nem értem, miért okoz gondot egyeseknek, hogy ezt megoldják. Meggyőződésem, hogy a bíróság ki fogja mondani a maga ítéletét” – fogalmazott Pásztor.
„A FELVÉTELIZÉS NINCS FOLYAMATBAN”
Biljana Tomić Uzelac, az újvidéki Jogi Kar titkára a VOICE-nak úgy nyilatkozott, hogy a bíróság elfogadta a fakultás fellebbezését, és hatályon kívül helyezte azt az ideiglenes intézkedést, amely a magyar nyelvű felvételi vizsga lehetővé tételére kötelezte őket, és mivel a törvényszéki eljárás még folyamatban van, az ügyet nem kommentálhatja.
„A felvételizés nincs folyamatban, bírósági eljárás van folyamatban. Meglátjuk, mi lesz ennek a végkimenetele. Nemrég kezdődött meg az új szemeszter, a következő tanévig pedig még elég sok idő van, és még nem dőlt el, hogyan néz ki majd a fölvételi vizsga a jövőben. Új kormányunk és új miniszterünk van” – mondta Tomić Uzelac, és hozzátette, csak a bírósági eljárás lezárultát követően fűzhet kommentárt az ügyhöz.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke nem kívánta kommentálni az újvidéki Jogi Kar fellépését. Az elnök sajtóreferense arról tájékoztatott, hogy Hajnal nem rendelkezik információval arra vonatkozóan, hogy ezt a problémát Szerbia és Magyarország kormányának soron következő együttes ülésén megvitatnák.
KORHECZ: PARADOX HELYZET, HOGY A JOGI KAR KÖVET EL JOGTIPRÁST
A magyar nyelven történő felvételizés körüli probléma a korábbi években is váltott ki vitát. Akkor az illetékes intézmények reakciója sem maradt el, ám foganatja ennek nem volt. 2012 augusztusában a Magyar Nemzeti Tanács az Újvidéki Egyetem rektorához, a Jogi Kar dékánjához és az Egyetemi Tanácshoz fordult azzal a követeléssel, hogy a beiratkozás második fordulójában tegyék lehetővé a magyar nyelvű felvételizést a 2001 óta létező gyakorlatot folytatva, mivel az első fordulóban a magyar nyelvű vizsgázást elmulasztották megszervezni. Az MNT az illetékes köztársasági minisztériumot, illetve tartományi titkárságot is felkereste, és arra kérte őket, hogy törvényes felhatalmazásukkal élve hassanak oda, hogy a Jogi Karon a pótfelvételizés történhessen magyar nyelven is.
Ebben az évben történt meg először az anyanyelven való felvételizést szabályozó tartományi határozat 2001. évi elfogadása óta, hogy a Jogi Kar megszakította az addigi gyakorlatot.
Korhecz Tamás, az MNT akkori elnöke élesen bírálta a Jogi Kar lépését. Ám a magyar közösségből érkező követelések azóta sem találtak meghallgatásra.
Korhecz, aki jelenleg a Magyar Mozgalom társelnöke, hosszú éveken át volt a Tartományi Közigazgatási, Jogalkotási és Nemzeti Közösségi Titkárság vezetője. Ebben a minőségében vett részt annak a szóban forgó tartományi határozatnak a kidolgozásában, amelyet a Jogi Kar 2012 óta nem hajlandó alkalmazni. Korhecz a VOICE-nak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy ez az eset jól mutatja, hol tart ma a társadalmunk. Emlékeztetett arra, hogy egészen a kilencvenes évek elejéig a magyar közösség tagjainak jogában állt anyanyelven felvételizni, majd a nacionalista eufória közepette ezt a gyakorlatot minden egyetemi karon felszámolták.
„A 2000. évi demokratikus fordulatot követően a Tartományi Oktatási Titkárság javaslatára elfogadták azt a határozatot, amely arra kötelezte a vajdasági egyetemi karokat, hogy a kisebbségi közösségek tagjai számára tegyék lehetővé az anyanyelven való felvételizést. A fakultások túlnyomó többsége eleget is tettek ennek a felszólításnak. Ezek közé tartozott a Jogi Kar is egy ideig, ám a fakultás vezetősége egy adott pillanatban úgy mérte fel a helyzetet, hogy a jövőben nem kíván eleget tenni ennek a kötelezettségének. A kari döntésre több panasz is érkezett, az illetékes tartományi titkárság először megkísérelte tárgyalással rendezni a helyzetet, később, miután ez nem ment, vizsgálatot indított, de így sem járt sikerrel” – részletezte Korhecz.
Úgy véli, nyilvánvaló, hogy az előírások megszegésével állunk szemben. Ugyanakkor szerinte ez egy paradox helyzet, hiszen épp az a Jogi Kar követ el jogtiprást, ahonnan a jövő jogászai kerülnek majd ki, és amely intézmény „akadályozza egyes nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését, noha ezek részei a jogrendszerünknek”.
„Az a legszörnyűbb az egész történetben, hogy az az intézmény szegi meg már évek óta az érvényes előírásokat, amely jogászképzéssel foglalkozik. Az előírások alkalmazása tekintetében nincs apelláta, függetlenül attól, hogy ezek egyeseknek tetszenek-e vagy sem – ez az első lecke a jogi karokon. A jogállam csődjét jelzi, ha egy világosan megfogalmazott jogszabályi kötelezettséget következmények nélkül meg lehet szegni, és amikor megpróbálnak érvényt szerezni a jogszabály betartatásának bírósági úton, nagy kérdés, hogy mikor és milyen ítélet születik” – emelte ki Korhecz, aki egyébként alkotmányjogot tanít az egyetemen.
Az érintett magyar tanulók álláspontját erősíti az alkotmánybíróság azon döntése is, amellyel elvetette a Jogi Karnak a szóban forgó tartományi határozat alkotmányossági felülvizsgálatára vonatkozó kezdeményezését – figyelmeztetett Korhecz.
Az alkotmányjogász rámutatott arra is, hogy a szerbiai joggyakorlatban kuriózumnak számít, hogy valamely kisebbségi jog védelmére vonatkozó eljárás induljon a bíróságon.
„Éppen ezért rendkívüli jelentőségű ez az ügy, ám sajnos a bíróságról érkező üzenet aggodalomra ad okot, hiszen az eljárás nagyon elhúzódott, és minden jel arra mutat, hogy nem születik olyan döntés, amely e kisebbségi jog hatékony védelmét szavatolhatná. Az ügymenet elnyújtásával az egész eljárás értelmét veszíti” – vélekedett Korhecz Tamás.
Branka Dragović Savić (VOICE)
