Skip to main content

A vendéglátók ne várjanak az önkormányzat sültgalambjára (Észverés #68)

FÓKUSZBAN 29. Avg 2022.
5 mins olvasmányok

A falusi turizmus volt a téma az Autonómia portál Észverés című élőműsorának hatvannyolcadik adásában. A vajdaságiak nemcsak jó vendéglátók hírében állnak, hanem ezeket a készségeket igen jól tudják kamatoztatni is, hiszen a falusi turizmus Vajdaságban talán a legnagyobb potenciállal rendelkező vendéglátóipari ágazat. Arról, milyen aktuális kihívásokkal néz szembe Vajdaságban a vendéglátóipar, melyek a régió falusi turizmusának erősségei és gyengeségei, illetve mivel járulhatnak hozzá az önkormányzatok a falusi turizmus fellendítéséhez, Kátai Géza vendéglátóval és Dankó Dénes turisztikai szakemberrel beszélgetett a műsorvezető, Gyurkovics Virág újságíró.

A VAJDASÁGI VENDÉGLÁTÁS VILÁGSZÍNVONALÚ

A Kátai család úttörője volt ennek az iparágnak, 1995-ben, a háború kellős közepén egy sátortáborral kezdték a vendéglátást, utána kezdődött el az építkezés – emlékezett vissza Kátai Géza. Azóta folyamatos, dinamikus a fejlesztés a Kátai-tanyán, aminek köszönhetően a mai napig a falusi turizmus élvonalában járnak. A tanya arculatának kialakításánál igyekeztek megőrizni a falusi környezetet, megadni a kellő kényelmet, de ragaszkodtak ahhoz, hogy a beltér egyedi és otthonos legyen, amiben a vendégek jól érezhetik magukat. A természetes, főként faalapú építkezés koncepciójának kialakításában Horváth Lehel és Valkay Zoltán építészek vettek részt. Magáról a falusi turizmusról a Magyar Rádió faluműsorában hallott először a családfő, aztán többször is ellátogatott Magyarországra, hogy maga is megtapasztalja, mit tudna belőle kamatoztatni. A kezdeti út rögös volt, áram és víz nélkül indultak, de viszonylag gyorsan fejlődtek, és az önkormányzat is melléjük állt, kisegítette őket, amikor a telefonhálózat bővítése zajlott a faluban, valamint cseréptörmelékkel szórták le a tanyára vezető utat, hogy sármentesen tudják használni – mondja Kátai.

Dankó Dénes és felesége utazásszervező céget üzemeltet. Elsősorban vajdasági hosszú hétvégéket és egyhetes szerbiai kirándulásokat szerveznek, főként közel-keleti turistáknak, de az utóbbi időben magyarországi vendégeket is fogadnak, ezért is hozták létre a Szerbia magyarul weboldalt, amelyen a magyarlakta települések városnéző túráit kínálják. A vajdasági vendéglátás a maga módján világszínvonalú – vallja Dankó, aki szerint a falusi turizmusban óriási potenciál rejlik. Az „új normálisban” – amivel a Covid-19 miatti korlátozásokra utal – az emberek sokkal inkább vágynak az olyan élményalapú, biztonságos utazásra, amit leginkább a falusi turizmus nyújthat. Mint mondja, szépen felívelt ez az iparág, többek között a Kátai család segített kitaposni az utat, de ez még mindig csak a jéghegy csúcsa, és sokkal magasabb szinten is lehetne művelni. Az ide látogató külföldiek leginkább a kulturális örökség, a tematikus gasztrotúrák, a lovasturizmus iránt érdeklődnek, ugyanakkor létezik egy olyan trend, amelyet agroturizmusnak neveznek, és ami abból áll, hogy például a nagyvárosban élők szüreten vagy arató munkálatokban vehetnek részt. Komoly pénzeket hajlandók fizetni azért, hogy visszatérjenek a természethez, dolgozzanak, és megérezzék, honnan indult a világ. Ha ebbe az irányba haladunk, nem fogunk mellényúlni – véli Dankó.

A VERSENYKÉPES TARTALOMKÍNÁLAT KULCSA A RUGALMASSÁG

Már 1995-ben is azért mert belevágni a falusi turizmusba a Kátai család, mert Kishegyes Vajdaság szívében van, ahonnan minden 60-70 km-es távolságból megközelíthető, így – a lokációnak köszönhetően – a turisták olyankor is felkeresik őket, amikor éppen nincsen fesztivál vagy egyéb program a környéken – mondja Kátai. A főszezont továbbra is a gyerektáborok jelentik, amelyeknél kiegészítő programként nyújtják saját szolgáltatásaikat, a kürtőskalács-sütést, a kocsikázás és lovaglás lehetőségét.

Dankó szerint nagyon változó, mi iránt érdeklődnek a turisták, ami attól is függ, honnan érkeznek. Míg a kínai turistákat a volt Jugoszlávia tagállamainak körbeutazása vonzza, addig a magyarországi vendégek – a belgrádi városnézés mellett – tipikusan azokat a helyszíneket keresik fel, amelyek a magyar történelemhez is köthetők. Az elmúlt években óriásit fejlődött a szerbiai síturizmus, és népszerűek a céges csapatépítő kirándulások. A turisztikai tartalmak tervezésénél rugalmasnak kell lenni, és fel kell ismerni az igényeket, így olyan egyedi szolgáltatásokat is nyújthatnak, amelyek máshol nem elérhetők, akár egy hagyományos kupuszinai esküvő megszervezését.

ELŐSZÖR NEKÜNK KELL ELHINNI, HOGY VAJDASÁGBA SZÍVESEN JÖNNEK A TURISTÁK

A turizmus szezonjellegű iparág, ezért mindig tartalékolni kell – ennek köszönhetően élte túl a Kátai-tanya a pandémia miatti lezárásokat, mondja a vendéglátó. Idén pedig a szezon eleje, vagyis március közepe óta folyamatos a forgalmuk, és előreláthatólag őszig foglaltak a szálláshelyeik. Most leginkább a személyzet az, ami kihívást okoz, még úgy is, hogy az ötfős család reggeltől estig dolgozik. A tanya 27 éves működése alatt öt kiváló szakácsot nevelt ki, akikről azt hitték, örökre ott maradnak, de sajnos mind elmentek, hogy külföldön kamatoztassák a tudásukat. Kátai szerint mostanában egyre gyakrabban hallja, hogy visszaköltöznének az emberek, mert ahhoz, hogy félre is tudjanak tenni a bevételeikből, külföldön is sokat kell dolgozni. Mint mondja, lokálpatriótaként nem támogatja az elvándorlást, és másokat is arra buzdít, hogy lássanak világot, de aztán itthon próbáljanak érvényesülni, ne hagyják elkallódni azt, amit 30-40 év alatt már megteremtettek. Külföldön sem az a döntő, mennyit tudnak megkeresni, hanem hogy mennyit tudnak félretenni. Mert ha nem tudnak félretenni, akkor érdemesebb itthon maradni, viszont ha keményen dolgozunk, annak a szülőföldön is meglesz az eredménye.

Hasonló következtetésre jutott Dankó is, aki egyelőre még Magyarországon él, de ugyancsak a hazaköltözését fontolgatja, hiszen, mind mondja, már van értékelhető turisztikai kínálat Vajdaságban, ugyanakkor szeretné kivenni a részét a továbbfejlesztéséből. Rámutatott, hogy még a pandémia előtt íródott egy vajdasági turizmusfejlesztő stratégia, amely alapján szálláskapacitásokat és egyéb tartalmakat fejlesztettek az elmúlt időszakban. A Prosperitati Alapítvány pályázatainak köszönhetően sikerült kiküszöbölni az ágazat egyik kerékkötőjét, konkrétan „kifehéríteni”, vagyis legalizálni a vállalkozásokat, mert ahhoz, hogy értékelhető turisztikai tartalmakat tudjanak nyújtani a vendéglátók, számlaképesnek kell lenni, és a megfelelő platformokon megjelenni. A turizmusban azokat érdemes támogatni, akik megértik, hogy a vendéglátásban emberekkel dolgoznak, és olyan szolgáltatást tudnak nyújtani, amely után visszakívánkoznak hozzájuk a vendégek. „Vajdaság egy csoda, csak rengeteg munkát és energiát kell belefektetni, hogy ezt mások is átérezzék, és mindenekelőtt nekünk kell elhinni, hogy lehet itt olyan turisztikai kínálatot teremteni, amely miatt szívesen jönnek az emberek, mert mások csak akkor fogják ugyanezt elhinni nekünk” – fogalmazott Dankó.

A VAJDASÁGI TURIZMUSBÓL IS LEHET SIKERSZTORI

Kátai tapasztalata az, hogy először bizonyítani kell, csak utána számíthat bárki támogatásra. Tizenöt éven keresztül önerőből építkeztek, a háború alatt nem is igazán voltak pályázatok, csak a 2000-es évek után indultak el az ilyen jellegű támogatások, akkor volt egy pályázatíró tanfolyam a Kátai-tanyán, amelyen elsajátíthatták a pályázatírás fortélyait. Ebben ma is a fiatalabb családtagok segítik a családi vállalkozást, így sokat fejlődhettek az önkormányzati, a tartományi és a magyarországi támogatásoknak, illetve a Prosperitati Alapítvány pályázatainak köszönhetően. Kátai szerint mindig élni kell ezekkel a lehetőségekkel, mert aki nem pályázik, az biztosan nem nyer, ha pedig megpróbálja, legalább esélyt szerez magának, és előbb-utóbb akár támogatást is nyerhet.

Dankó úgy véli, régi berögződés arra számítani, hogy az önkormányzat vagy az állam segítse a vendéglátókat, holott sokkal hatékonyabb lenne a fordított gondolkodás: ne várjunk arra, hogy az önkormányzat segítsen, majd segítenek, ha látják, hogy van egy értékelhető tevékenység. Az önkormányzatok elsődleges feladata, hogy megoldják az alapvető infrastrukturális problémákat, a vízelvezetést, az utak aszfaltozását. Az igazi nagy erőt Dankó abban látja, ha a polgárok összefognak, és létrehoznak valami új tartalmat, mint például Monostorszegen, ahol egy turisztikai szakember összeterelte a falu sokác, szerb, magyar lakosságát, létrehoztak egy tájházat, bemutatták a helyi népviseletet, a falu idős csónakfafaragó mesterét, és máris volt egy turisztikai tartalom, amely miatt érdemes ott egy csoportbusszal megállni. Ezek azok a programok, amelyeket a civilek önerőből is meg tudnak szervezni, ehhez tudnak csatlakozni a szállásadók, éttermek és transzfercégek, és amikor az önkormányzat, a tartomány vagy akár az országos illetékesek látják, hogy már a sokadik turistabusz érkezik, akkor tudnak hozzá pénzeket csoportosítani. Innen érdemes építkezni, fordítva hiába várnánk.

Dankó hozzátette, a támogatások nagy részét a szálláskapacitások fejlesztésére fordították. Az új szállásadók szakmai előremenetelét segíthetik a közeljövőben kilátásba helyezett képzések, amelyeken megtanulhatják, hogyan nyújthatnak ügyfélközpontú szolgáltatást, és hogyan tudják ezeket felvinni a megfelelő online platformokra, ahol értékesíthetik a szállásokat. A másik, közeljövőben tervezett képzéssorozat a magyar nyelvű, licenccel rendelkező idegenvezetők számának gyarapodását segítené elő, ugyanis 2019-ben már az volt a tapasztalat, hogy nincs elég magyar nyelvű idegenvezető. Dankó szerint érdemes ilyen irányba gondolkodni a vendéglátóknak, ezért felhívta a figyelmet arra, hogy a következő képzés szeptemberben indul, az érdeklődők akár a Szerbia magyarul palatformon keresztül is tájékozódhatnak róla, hiszen idegenvezetőként itthon is értékelhető bevételhez juthatnak. A vajdasági turizmusból is lehet sikersztori, csak tanulni meg dolgozni kell hozzá – összegezte Dankó.


Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált vagy közvetlenül az Észverés csapatát adományával!

Az Észverés nyári különkiadásának létrejöttét a Cseh Köztársaság Tranzition című hivatalos programja támogatta.