A horgosi lövöldözés kapcsán az embercsempészetet és a menekültügyet érintő kérdésekről beszélgetett az Autonómia portál Észverés című élőműsorának hetvenkilencedik adásában Földes András újságíróval, a HVG riporterével és Gyulai Zsolt civil aktivistával az adás szerkesztő-műsorvezetője, Pressburger Csaba.
Múlt csütörtökön fegyverek dörögtek a vajdasági határmenti településen, Horgoson. „Hogy kik lőttek kikre, és mi okból, arról ellentmondásos hírek érkeztek. Annyi biztos, hogy az illegális bevándorláshoz köze van a lövöldözésnek, de hogy rivális embercsempész bandák vagy menedékkeresők egymás közötti leszámolása zajlott, az nem teljesen világos. Az is biztos, hogy a helyi lakosság körében egyre nagyobb a feszültség és a félelem, mert úgy látják az emberek, hogy a szerbiai karhatalom nem kezeli megfelelően a helyzetet” – mondta felvezetőjében Pressburger Csaba.
2000-3000 EURÓÉRT VISZIK ÁT A MENEDÉKKERESŐKET A HATÁRKERÍTÉSEN
A rendőrségtől nem sok információt lehetett megtudni arra vonatkozóan, hogy kik lőttek kikre – mondta Gyulai Zsolt. Az embercsempész bandák közötti leszámolás, illetve területvita lehet a történet gyújtópontja – tette hozzá. Mint mondta, a balkáni az egyik leforgalmasabb menekültútvonal jelenleg, amely az embercsempészet legnegatívabb velejáróit is elhozta Vajdaságba. Óriási pénzek forognak a feketepiacon, mert heti, vagy akár napi szinten több mint ezer menedékkérő érkezik, és átlagosan 2-3 ezer eurót fizetnek az átjutásért. Arra vonatkozóan eltérnek a beszámolók, hogy a menekültek minden egyes próbálkozásért ennyit fizetnek, vagy kizárólag a sikeres átkelésért, vannak azonban, akik tizenkétszer is próbálkoztak már a kerítésen való átjutással – fogalmazott Gyulai.
A VISSZAFORDULÁS NEM OPCIÓ
Földes András elmondta, hogy a menekültek közül korábban sokan panaszkodtak a magyar rendőrök brutalitására, most azonban azt mondják, hogy Szerbiában vannak problémák, a rendőrök és katonák verik az embereket, egyesek elveszik a pénzüket és a telefonjukat. A terepen az újságíró azt tapasztalta, hogy a menekültek jelenleg nagyon sokan vannak a határmenti térségben, a hivatalos táborok területén kívül is. Mint mondta, a bevándorlók sokszor kísérlik meg a határkerítésen való átjutást, de senki sem megy vissza a hazájába, hanem addig próbálkozik az átkeléssel, amíg nem sikerül eljutnia valamelyik nyugat-európai országba. Utalt arra, hogy amennyiben ez meg is történik, a bevándorlók nagyon bizonytalan státuszra és védettségre számíthatnak ezekben az államokban.
Gyulai Zsolt szerint az utóbbi pár évben sohasem voltak ekkora számban jelen a menekültek a határmenti sávban. Mint mondta, nagyon megszaporodott a marokkói bevándorlók aránya, és a civil aktivista úgy látja, mintha velük együtt jelentkezett volna egy nagyobb mértékű agresszió is a menekültek között. Az Észak-Afrikából érkező migránsok is egy ideje a balkáni útvonalat használják – tette hozzá.
MIÉRT NINCSENEK SZEGÉNYEK ÉS IDŐSEK A MENEKÜLTEK KÖZÖTT?
A fiatal férfiak aránya nagyobb a menekültek között, de ez nem azért van, mert egy népvándorlás, hódítás zajlana, amit a propaganda hirdet, hanem mert teljesen nyilvánvaló, egy család, amikor összegyűjti a pénzt, hogy valakit elindítson a nyugati országokba, akkor nem a nagymamát fogja elküldeni, hanem a 18 vagy 25 éves fiatalembert, aki el tudja viselni az út fizikai megpróbáltatásait is – fogalmazott Földes András. Mint mondta, ők általában a középosztályból kerülnek ki, mert a szegényebbek nem tudnak összegyűjteni annyi pénzt, ami az úthoz szükséges lenne. A szegényebbek korábban keltek útra, a menekülthullám csúcsán, amikor még könnyebb és olcsóbb volt az átjutás, a leggazdagabbak pedig megengedhetik maguknak, hogy olyan csempészeket fogadjanak fel, akik hotelből hotelbe viszik őket, de arra is volt példa, hogy magyar állampolgárságot vásároltak maguknak – tette hozzá az újságíró.
AZ EMBERCSEMPÉSZET MINT ÉLETPÁLYAMODELL
Gyulai Zsolt az embercsempészek lehetséges profiljáról elmondta, hogy rendelkeznek olyan nyelvismerettel, amelynek köszönhetően tudnak kommunikálni a helyiekkel, hosszabb ideje itt tartózkodnak, ismerik a területet. Hozzátette, hogy a határkerítéshez hasonló, a menekültútvonalakon létrejött gátló tényezők előtt a migránsok feltorlódnak, hosszabb ideig maradnak, és olykor beépülnek az alvilág rendszerébe is. Mivel nagy pénzek forognak a feketepiacon, gyakran a helyiek is bekapcsolódnak az embercsempészetbe, fegyver- és drogkereskedelembe. Beszélt arról is, hogy a rendőrség kötelékein belül általánosan is tapasztalható, hogy erős a korrupció, ami miatt feltételezhető, hogy az emberkereskedelem kapcsán sincs ez másként. Úgy fogalmazott, hogy Szerbia nem tud mit kezdeni a menekültekkel, elszállítják őket a déli határra vagy a befogadóközpontokba, de innen egy idő után visszaszivárognak a határhoz. Szerinte a bevándorlókról általánosságban elmondható, hogy „minél könnyebben és csöndben” csak át akarnak jutni a határon, nem szeretnének a helyiekkel és mással sem konfrontálódni, a konfliktusok terén inkább az embercsempészettel van probléma. Mint mondta, a helyi hatalomnak és a rendőrségnek is része van abban, hogy a helyzet idáig fajult.
Földes András is megismételte, hogy sok embercsempész a menekültek soraiból kerül ki. Később csatlakozik a körköz a korrupt rendőr, a helyi bűnszervezet, és az érdekek összekapcsolódnak, csoportot képeznek, több ilyen bűnszervezet között azonban idővel súrlódások keletkeznek, amelyek konfliktusokhoz vezetnek. A menekültek között a fegyverek birtoklásának semmi előnye, csak hátránya lehet, ezért valószínű, hogy ez az embercsempészek körében válhatott gyakorlattá – tette hozzá az újságíró.
HALKABBAN SZÓL A MIGRÁNSOZÓ PROPAGANDA
A műsorszerkesztő azon felvetésére, hogy úgy tűnik, mintha csillapodott volna a migránshelyzettel kapcsolatos magyar kormányzati propaganda, Földes András azt mondta: annyira titkolózó a magyar kormány, hogy a nyilvánosság egyáltalán nem értesül a valódi politikai irányvonalakról, arról, hogy milyen elképzelésekkel dolgozik a kabinet, és csak találgatni lehet, hogy milyen elgondolás mentén alakulnak az aktuális propaganda-konstrukciók.
Gyulai Zsolt szerint most érte el az egyik csúcspontját a menekültek feltorlódása, és nagy probléma, hogy a szerb hatóságok nem követik, hogy hányan vannak jelen az országban. Problémaként említette még, hogy nagyon kevés hely van a befogadóközpontokban, pedig egy ideig nem várható, hogy a migránsok száma csökkenni fog. A helyzet rövidtávú kezelését a civil aktivista a menekültek humánusabb ellátásában látja.
Földes András emlékeztetett arra, hogy Magyarország éppen egy harmadikat is felhúz a két meglevő kerítés közé, ami még inkább megnehezíti majd a menekültek dolgát, és valószínűleg további torlódásokat fog eredményezni.
Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben, szerdán pedig megnézhető az ismétlés a Szabad Magyar Szó Facebook-oldalán. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.
Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált vagy közvetlenül az Észverés csapatát adományával!
Ez a projekt a Szerb Köztársaság Művelődési és Tájékoztatási Minisztériumának társfinanszírozásával jött létre. A médiaprojektben megfogalmazott nézetek nem feltétlenül tükrözik a támogató álláspontját.
