BOZÓKI Antal: Ellentmondásos, hiteltelen „filozófus” (1.)

Losoncz Márk nyílt leveléről

Losoncz Márk, aki a közéletben nem nagyon ismert szerző, az utóbbi napokban nem egy, hanem csaknem egymás után két nyílt levelet is írt. Mindkettőt az Autonómia civil portál közölte, amelyiken egyébként is többnyire publikálja cikkeit.
Az elsőt, a december 30-ait Pásztor Bálintnak és Vicsek Annamáriának[1] (mindketten a Vajdasági „Magyar” Szövetség – VMSZ alelnökei, stb.), a másodikat, január 4-én, közvetlenül a hatalmi pártnak, vagyis a VMSZ-nek címezte.[2] Ezt a Szabad Magyar Szó portál is közölte.[3] Az írások a közösségi hálóra is felkerültek, többen meg is osztották, kommentálták.
Képzettsége szerint a szerző filozófus, több könyve és tanulmánya jelent meg. Kutató a Belgrádi Egyetem Filozófiai és Társadalomelméleti Intézetében.[4]

Az első, Pásztor Bálintnak és Vicsek Annamáriának írt nyílt levelében Losoncz hangoztatja, „nagy érdeklődéssel és megbecsüléssel követi” Pásztor Bálint tevékenységét, ami „a vajdasági magyar politikatörténet kiemelkedő teljesítményei közé tartozik”.
A levélíró azonban arra nem tér ki, hogy a junior Pásztornak ugyan melyek azok a „kiemelkedő teljesítményei” a vajdmagyar politikai történetben? Egyetlen példát nem említ! Nem is teheti ezt, hiszen a hivatásos politikus eredményei – a vajdasági magyar közösség szempontjából – egyelőnek mondhatók a nullával. Annak ellenére, hogy már – s ezt elsősorban a Véemesz pártelnök apukának és a szerbiai pártalapú választási rendszernek köszönheti – immár „2007. február 14-től köztársasági parlamenti képviselő”[5]!
Azt is tudni véli, hogy a junior Pásztor „a Vajdasági Magyar Szövetség egyéb, kétségtelenül jelentős eredményeihez is számottevően hozzájárul, mint amilyen a Prosperitati Alapítvány munkája, vagy a művelődési rendszer fenntartása”.
A vajdasági uralkodó párt, a VMSZ a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül „kezeli” a vajdasági magyar közösségnek szánt anyaországi eszközök egy részét. Valljuk be, pénzt osztani, „kezelni” más is tudna. A VMSZ-recept egyszerű: csak ki kell húzni a pályázaton azokat, akik „keresztbe tesznek”.
Másrészt: szövetségre kell lépni a néhai ellenségeinkkel, magával az ördöggel is, ha annak nyomán dől a lé. És máris olyan politikatörténeti kiemelkedő teljesítményeink lesznek, mint vannak Pásztor Bálintnak, aki – Losoncz szerint – kitűnt a Prosperitati Alapítvány munkájához és a művelődéshez való hozzájárulásával is. Mégis mivel?

A levél központi része, azt is lehetne mondani, talán az apropója, Pásztor Bálint „fellépése” a VRTV Fókuszban c. műsorában,[6] amelyben az 1944/45-ös vérengzések áldozatainak tervezett emlékműről is nyilatkozott. Losoncz azt írja, hogy a junior Pásztor szereplése „aggályos és csalódáskeltő” volt, merthogy „végig az ártatlan csecsemők és kisgyermekek emlékét instrumentalizálva igyekezett érvelni, ahelyett, hogy világosan elmondta volna, szerinte miért nem igaz, hogy van 18 problémás név”. Pontosabban, s ezt ki kell mondani, a történészek szerint 18 háborús bűnös neve van az áldozatok listáján, aminek alapján a VMSZ az emlékmű felállítását kezdeményezte.
Pásztor Bálint most először okozott csalódást? Losoncz meg van lepődve? A szerbiai és a magyarországi autoritárius rezsimek, és annak pénzeket, hatalmat birtokló vajdasági helytartói hány éve is ügyködnek? Mióta is tart a hatalmi dölyf korlátlan ámokfutása? És Losoncz eddig mégis „nagy megbecsüléssel” követte a VMSZ tevékenységét?!

A szerző „igyekszik követni” Vicsek Annamária a tevékenységét is, „amely elsősorban az oktatásügyhöz köthető”.
Idézi Vicsek Annamáriának a TV műsorral kapcsolatos, Pásztor Bálint Facebook-oldalán írt kommentárját, amelyben Vicsek „minden elismerését” fejezi ki a junior „türelméért, a bölcs és kimért megfogalmazásaiért”. A műsorvezető Bágyi Ribár Renátával kapcsolatban pedig azt írja, „elképesztő a számára, hogy egy magát független és kutató, magyar újságírónak valló személy ekkora gyűlölettel irányuljon a beszélgetőpartnere iránt”.
– Szerintem meg döbbenetes, hogy a sajtószabadság, illetve másrészt a véleménynyilvánítás szabadságának védelme helyett egy bátor, professzionális újságíró meghurcolása kezdődött el, a hatalmi dölyf korlátlan ámokfutása közepette – csap át ellenkezésbe Losoncz.
– Sajnálattal látom, hogy a VMSZ immár a Vajdasági Rádió és Televízió relatív önállóságát is megkérdőjelezni igyekszik – írja. – Különösen szomorú, hogy a VMSZ autoritárius ámokfutása nem új keletű. Pásztor István egykoron azzal támadta le Bágyi Ribár Renátát, hogy mennyire elfogadhatatlan, hogy a Magyar Mozgalom tagjai is fellépnek a műsorában. Ez nincs összhangban a véleménypluralizmus kívánalmával, a demokratikus értékekkel – érvel Losoncz.
A levél hosszúra sikeredett alcímében (?) egy hivatásos újságíró „meghurcolásáról” ír, „a hatalmi dölyf korlátlan ámokfutása közepette”, majd arról, hogy „a VMSZ történelmi bűnöket követett el a média terén is”.
– Történelmi és erkölcsi bűn volt az is, hogy kirúgták a nem VMSZ-hű újságírókat, beteg és/vagy családos embereket a Magyar Szótól. Ma pedig Erdődi Edvina, a Magyar Szó korábbi jogásza – lám – a lap megbízott igazgatója lett. Féltem is, hogy megtorpedózza a Forum Könyvkiadónál megjelenő könyvemet. Ez szerencsére nem történt meg, mert taktikusan vártam a VMSZ-szel szembeni bírálatom megfogalmazásával (Szun-ce, Clausewitz) – lamentál Losoncz.
Valójában beismeri, hogy önös érdekekből „taktikusan várt a VMSZ-szel szembeni bírálattal”. Erdődivel kapcsolatban most mi a teendő? Fogadjuk el az előállt helyzetet? Filozófusunk ezt a kérdést (is) nagy ívben elkerüli!

Az ifjabbik Pásztor jelenése a Fókuszban még 2022. november 24-én volt. Kérdés, tehát, hogy a (fel)törekvő „filozófust” mi késztette arra, hogy csak megkésve, több mint egy hónap után reagáljon a junior Pásztor fellépésére és Vicsek Annamáriának – aki nem mellesleg a szerb kormány oktatási államtitkára is – a bejegyzésére a közösségi médiában, amellyel „megbélyegezte a VRTV Magyar szerkesztőségének szerkesztő-műsorvezetőjét, Bágyi Ribár Renátát”.[7] Ennyi idő kellett neki arra, hogy megvilágosodjon?
Erre is az után került sor, hogy Vicseket a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (NDNV) már 2022. december 8-án „a legerélyesebben elítélte”[8] a véleményírása miatt.
Időközben a kétségbevont listán lévő személyek közül további kilenc személyről derült ki, hogy háborús bűnös.[9]
A 021.rs. december 28-án közölte, hogy Újvidék városa felbontotta a szerződést azzal a vállalkozóval, akinek az „1944/45 ártatlan áldozatai” nevű, vitatott emlékművet kellett volna felállítania.
– A vállalkozó szerződésbontást kért, mert az állandó fennakadások miatt nem tudja befejezni a munkát, veszélyeztetve érzi magát az építkezést és dolgozóinak biztonságát, így a szerződést felbontották – mondta Igor Crnobarac újvidéki alpolgármester.[10]
Levélírónk azonban ezeket az eseményeket meg sem említi.
A legújabb, január 6-ai fejlemény, hogy „a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) közölte, január folyamán indítványozni fogja, „vonják vissza az úgynevezett ártatlan áldozatok emlékére állítandó emlékművel kapcsolatos önkormányzati döntést”.[11]

Losoncz Márk (Újvidék, 1987) terjedelmes (1 730 szavas) első levélének hangvétele többnyire személyeskedő és negédes – annak ellenére, hogy az ifjú Pásztorral „még soha nem volt alkalmuk beszélgetni egymással”.
Cikke zagyva, ellentmondásos és kétes okfejtés mentén halad.
A szöveg szinte bekezdésenként mutál, de legfőképpen az émelyítő, hízelgő jelleg határozza meg.
Feltűnő, egyrészről, „a VMSZ munkájának dicsérete”, másrészről pedig a párt bírálata, ami szinte szakaszonként váltakozik. A következtetés levonása viszont rendre elmarad!
Az írása elején kiemeli, hogy „a VMSZ tevékenységéről mindig igyekezett méltányosan, a jó és a kevésbé jó aspektusokat egyaránt szem előtt tartva értékítéletet mondani”. Ezek szerint a párt rossz döntéseivel, azoknak a közösségre káros aspektusaival nem is találkozott?
Előbb dicséri a pártot, majd azt mondja, hogy „történelmi bűnöket követett el”, „alantas módszerekkel gyűjti a VMSZ a szavazatokat”, stb. Nem önellentmondás ez? Vagy a szöveg különböző bekezdéseit netán más és más tudatállapotban írta? Egy filozófus értékítéletei levezetésében megengedhet-e magának ilyen önellentmondásokat?
Mindez teljesen ellentmondásossá, összefüggéstelenné és zavarossá teszi az egész levelet, a szerzőt pedig hiteltelenné – világos, értelmes és határozott állásfoglalás hiányában, amit egyébként egy valódi, a közösség érdekeiért kiálló filozófustól elvárnánk.
A nyílt levélből az sem tűnik ki, hogy milyen szándékkal, céllal íródott? Vagy ilyen nem is volt?

__________
[1] LOSONCZ Márk: Nyílt levél Pásztor Bálintnak és Vicsek Annamáriának.
https://hu.autonomija.info/losoncz-mark-a-vmsz-hatalmi-dolyfenek-amokfutasa/, 2022. december 30.
[2] Losoncz Márk: Nyílt levél a VMSZ-nek.https://hu.autonomija.info/losoncz-mark-nyilt-level-a-vmsz-nek/
[3] https://szmsz.press/2023/01/04/nyilt-level-a-vmsz-nek/, 2023. január 04. 18:10
[4] Losoncz Márk. https://hu.wikipedia.org/wiki/Losoncz_M%C3%A1rk
[5] Pásztor Bálint. Életrajz. http://www.pasztorbalint.rs/hu/magamrol/eletrajz
[6] Fókuszban – 2022. november 17. https://media.rtv.rs/hu/fokuszban/78579
A műsorról bővebben lásd az Emlékmű helyett fasizmus ellenes plató (3.) c. írásom.
https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/1944-1945, 2022. december 6. 13:38
[7] NDNV: Opasno targetiranje novinarke Renate Bađi Ribar [Bágyi Ribár Renáta újságíró veszélyes célkeresztbe állítása]. https://ndnv.org/2022/12/08/ndnv-opasno-targetiranje-novinarke-renate-badi-ribar/; Újabb reakciók a Fókuszban című műsor kapcsán. https://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/f%C3%B3kuszban_1398290.html, 2022. december 09. 20.32, és https://youtu.be/ojQ9MccEJI0
[8] Annemarie Vicsek. https://www.facebook.com/drpasztorbalint, 2022. november 24. 21:23
[9] Újabb kilenc személyről derült ki, hogy háborús bűnös. https://szmsz.press/2023/01/05/ujabb-kilenc-szemelyrol-derult-ki-hogy-haborus-bunos/, 2023. január 5. 10:18
[10] Újvidéki emlékmű: Visszalépett a kivitelező.
https://szmsz.press/2022/12/28/ujvideki-emlekmu-visszalepett-a-kivitelezo/, 2022-12-28 11:33, és
Újvidék: Felbontották a szerződést az 1944/45-ös ártatlan áldozatok emlékművének megépítéséről.
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/28166/Ujvidek-Felbontottak-a-szerzodest-az-1944-45-os-artatlan-aldozatok-emlekmuvenek-megepiteserol.html, 2022-12-28 11:33
[11] Az emlékműállításról szóló döntés visszavonását kezdeményezi a Vajdasági Szociáldemokrata Liga.
https://szmsz.press/2023/01/06/az-emlekmuallitasrol-szolo-dontes-visszavonasat-kezdemenyezi-a-vajdasagi-szocialdemokrata-liga/, 2023, január 6. 15:32

---

LOSONCZ Márk: Mikor világosodik meg Bódis Gábor és Bozóki Antal?

Bódis Gábor a kedvenc vajdasági magyar újságíróm, szinte. Ugyanis azon kevesek egyike, akik különleges figyelmet szentelnek nekem, noha, úgy vélem, erre valójában nem szolgáltam rá. Bódis immár másodszor igyekszik gáncsot vetni nekem. Sajnos az első alkalommal nem kaptam viszontválaszt (https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=itthon&hir=13004), félek, most is így fogok járni. Kár, szinte.

Bozóki Antal cikkének közlése is parádés teljesítmény (https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15158). Megihletett. Előre figyelmeztetem az olvasót, hogy ez a szövegem is bonyolult szövésű: „Bozóki Antal” az egyes szám második, illetve harmadik személye között fog ingadozni. Elnézést.

Bozóki szerint „nem nagyon ismert szerző vagyok”. Ez igaz. Rémes is lenne olyan ismertnek lenni, mint amilyen Bozóki Antal. Nem szeretném, ha például az utcán felismernének – kínos lehet. Annak viszont örülnék, ha az általam (társ)szerkesztett könyvek a vajdasági magyarok identitásáról (https://moly.hu/konyvek/losoncz-mark-szerk-ki-vagy-te-vajdasagi-magyar), az 1945 és 1989 közti korszakról (https://www.libri.hu/konyv/losoncz_mark.a-jugoszlaviai-magyarok-eszme-es-politikatortenete-1945-1989.html), illetve az 1989 és 1999 közti periódusról (https://www.libri.hu/konyv/losoncz_mark.a-vajdasagi-magyarok-politikai-eszmetortenete-es-onszervezodese-1989-1999.html) sok vajdasági magyarhoz eljutnának. Szerencsére sok visszajelzés érkezik.

„A szerbiai és a magyarországi autoritárius rezsimek [..] hány éve is ügyködnek?” – kérdezi Bozóki. Nem tudom, hozzám intézte-e a kérdését. Vagy csak retorikai fogás ez? Mindenesetre a szerbiai, illetve a magyarországi rendszer komparatív elemzését megírtam a Rosa Luxemburg Alapítvány számára, sok oldalon (https://www.academia.edu/93869372/AUTHORITARIAN_REGIMES_IN_HUNGARY_AND_SERBIA_A_COMPARATIVE_APPROACH). A témában magyarul is nyilatkoztam régebben (https://merce.hu/2020/06/20/kisertetjaras-a-peremvideken-valasztasok-a-vucici-szerbiaban/). És még sokszor.

„Mióta is tart a hatalmi dölyf korlátlan ámokfutása? És Losoncz eddig mégis »nagy megbecsüléssel” követte a VMSZ tevékenységét?!« – kérdezi ismét drámai módon Bozóki. Hogy mi mindent kifogásolok a VMSZ politikájában, azt megírtam már a 2015-ös, Merre tartasz vajdasági magyar? című írásomban (https://hu.autonomija.info/losoncz-mark-merre-tartasz-vajdasagi-magyar/). Sokszor beszéltem róla Pressburger Csaba Észverésében is. A válaszom röviden ez: köszönöm kérdésedet, kedves Antal, régóta tart. Ezzel egyúttal megválaszoltam a kérdést, hogy „ezek szerint a párt rossz döntéseivel, azoknak a közösségre káros aspektusaival nem is találkozott?” Köszönöm kérdésedet újfent, drága Antal, találkoztam.

Bozóki azt kérdezi, nem ellentmondásos-e, hogy egyszerre dicsérem a VMSZ-t, és ugyanakkor történelmi bűnöket emlegetek. Ha már idézőjelbe teszi, hogy „filozófus” vagyok (az idézőjel-használat igen agyafúrt tud lenni!), akkor filozófiai választ adok. A filozófia szerint a világ nem kétbites, nem fekete-fehér, hanem picit árnyaltabb. Például a Hérakleitosztól Hegelig és Adornóig tartó dialektika az egész világot ellentmondások mozgásaként gondolja el. A Graham Priest-féle parakonzisztens logika még szövevényesebb modellt kínál az (ön)ellentmondásokat illetően (ismeretes, hogy a Russell-paradoxon milyen hullámokat vert a 20. századi gondolkodásban!). Antal, szerintem ne hanyagold a szürke árnyalatait.

Bozóki Antalnak sajnos nehezen megy a szövegértelmezés, a retorikai fogások értelmezése, és pláne a mélyhermeneutika. Pedig a joghermeneutikán túl is van világ.

Pásztor Bálint teljesítményéről majd talán többet beszél maga Pásztor Bálint. Vagy a VMSZ.

2014-ben ezt nyilatkoztam Laskovity Ervinnek: „a politikai közbeszédünk alapfeltételei is válságba kerültek, úgy vélem, sürgősen szükség lenne minél több új, a sebeket gyógyítani kívánó, terapeutikus hangra, az integratív útkeresés szándékával, megvitatható ellenjavaslatokkal fellépő szereplőkre. Újra meg kell teremteni az együttgondolkodás kereteit” (https://www.vajma.info/cikk/kultura/9182/A-lajkolo-esz-kritikusa.html). Ma sem gondolom másképpen. Kár, Gábor és Antal, hogy számottevő, dialogikus közösségépítésre nem vagytok hajlandóak, képesek. Sajnos ettől tartottam, tudni véltem, ezért nem kerültetek fel az általam javasolt listára. Pásztor Bálint pár éve – a megkeresésemre – nyitott volt arra, hogy a Népszabadságnak nyilatkozzon, ezzel máris párbeszédképesebbnek bizonyult nálatok. Sajnos ti a Másikat mint olyant vétitek el, újra és újra.

Bozóki többi kérdése meglehetősen érdektelen, egyet kivéve: „Ennyi idő kellett neki arra, hogy megvilágosodjon?” – mármint nekem, hogy megvilágosodjak.

Mindenekelőtt köszönöm, hogy ilyen sokra tartja a spirituális érettségemet, nekem önmagammal szemben jelentős kételyeim vannak.

A „megvilágosodás” kritikai fogalomtörténete roppant izgalmas. Angolul például az enlightenment szóval fordították le a szanszkrit /páli „bodhi”-t, illetve „vimutti”-t. Ez volt a buddhizmus racionalista olvasata: voltaképpen az európai felvilágosodás szemüvegén keresztül olvasták Buddha tanításait (a felvilágosodás angolul enlightenment). Szerencsére mára már a vallástörténeti tudásunk elmélyült. Számomra különösen megvilágító erejű volt Richard Shankman The Experience of Samadhi. An In-depth Exploration of Buddhist Meditation című műve (https://www.shambhala.com/the-experience-of-samadhi-580.html). Szintén üdvözlendő, hogy a megvilágosodás tudományosan megalapozott kutatása is elkezdődött, különösen figyelemre méltóak e téren Daniel Brown meglátásai (ebben a könyvben: https://www.amazon.com/Transformations-Consciousness-Ken-Wilber/dp/0394555376 ).

Azonban éppen az integrálelmélet mutat rá, joggal, hogy megvilágosodás nem lehetséges pszichikai érettség nélkül. Hogyan is hangzik József Attila agyonidézett sora? „Csak másban moshatod meg arcodat”. Vagy ahogyan Marx mondta: „az ember legnagyobb szükséglete a másik ember”.

Ezzel talán a párbeszéd szükségességére is utaltak?

A dialógus elve a 20. századi filozófia egyik nagy gondolata: Martin Buber, Franz Rosenzweig, Hans-Georg Gadamer, Hannah Arendt és sokan mások hangsúlyozták, hogy megvalósult emberélet csakis a párbeszéden keresztül lehetséges.

Jürgen Habermas pedig azt sugallta, hogy a nyilvános párbeszédnek átfogónak-integratívnak, igaznak/korrektnek, praktikusnak és terapeutikus hatásúnak kell lennie. Az a baj, kedves Gábor és kedves Antal, hogy ahogyan írtok már évek óta, egyik kritériumnak sem felel meg tulajdonképpen, szinte soha. Sőt, olykor egyenesen toxikus hatású a tevékenységetek. Árokásás, merő önszorgalomból. A rólam közölt cikken jót mulattam, köszönöm nagyon, de egyébként nagyon lehangolóak tudtok lenni. A könnyed, felületes ítélkezésnél és kekeckedésnél jóval nehezebb az elmélyült, nyitott, jól érvelő párbeszéd, de érdemes megpróbálnotok.

A Pásztor Bálinthoz és Vicsek Annamáriához címzett levelemben ezt írtam többek között: „meggyőződésem, hogy a fiatal politikusi nemzedékek egyik feladata az lenne, hogy szakítson a korábbi politikusi nemzedékekre sajnos túlontúl gyakran jellemző zsákutcás gyakorlatokkal, eltorzult világszemlélettel. A Jugoszláv Kommunista Szövetség igen problémás hatalmi praktikáin nevelkedett nemzedékek, amelyek 1989/1990 után sem kapták meg a lehetőséget, hogy legalább egy valamelyest elviselhető képviseleti kormányzati rendszerben tevékenykedhessenek, aligha tekinthetőek mintáknak.”

Kedves Gábor és Antal, rendkívül szomorú, hogy ennyire siettetek igazolni az általam írtakat. Azért majd beszélgessünk el, egyszer. Hátha. Nyitott vagyok. És Ti azok lesztek?

---

BOZÓKI Antal: Ellentmondásos, hiteltelen „filozófus” (2.)

Losoncz Márk nyílt leveléről

Losoncz Márk, aki a közéletben nem nagyon ismert szerző, az utóbbi napokban nem egy, hanem csaknem egymás után két nyílt levelet is írt. Mindkettőt az Autonómia civil portál közölte, amelyiken egyébként is többnyire publikálja cikkeit.
Az elsőt, a december 30-ait Pásztor Bálintnak és Vicsek Annamáriának[1] (mindketten a Vajdasági „Magyar” Szövetség – VMSZ alelnökei, stb.), a másodikat, január 4-én, közvetlenül a hatalmi pártnak, vagyis a VMSZ-nek címezte.[2] Ezt a Szabad Magyar Szó portál is közölte.[3] Az írások a közösségi hálóra is felkerültek, többen meg is osztották, kommentálták.
Képzettsége szerint a szerző filozófus, több könyve és tanulmánya jelent meg. Kutató a Belgrádi Egyetem Filozófiai és Társadalomelméleti Intézetében (IFDT). [4]

A második nyílt levelét Losoncz a „tisztelt” Vajdasági Magyar Szövetséghez és a párt „kedves” tagságához intézte.[5]
Ebben a szövegben is, csakúgy mint az első nyílt levélben, a VMSZ és annak vezetői iránti hízelgés és bírálat váltogatja egymást – a hízelgés javára.
– Elöljáróban hadd fejezzem ki a VMSZ-szel szembeni mély hálámat, amely, azt hiszem, sok vajdasági magyarban él még manapság is – áll Losoncz levelének kezdetén. 

– A VMSZ tele van jó emberekkel, akiknek hálával tartozunk a közösségépítésért – írja Losoncz, akinek „nagyot dobbant a szíve”, amikor 2008-ban Újvidékre bebuszozva meglátta Pásztor Pista „arcképét a politikai plakáton”.
Arról azonban nem ír, hogy a munkahelyeket és az óriási támogatási összegeket pártszolgai alapon osztogatják, ebből kifolyólag az is tény, hogy a VMSZ-ben sok a megzsarolt, megszomorodott, alázatos, félelemmel teli, gyakran sunyivá lett ember. Az intézményeink felett egy nő (Lovas Ildikó, a pártelnök élettársénak) szeszélye és a család kiszolgáló gépezete uralkodik. Az eredmény az a bizonyos „toxikus hatás”, amit Losoncz is észrevett, és ami miatt sokan emigráltak is.

A szerző külön-külön megszólítja a Pásztor család tagjait: a „kedves Pásztor Istvánt” és a „kedves Lovas Ildikót”, a Pásztor fiúkat, a „kedves Bálintot” és a „kedves Ábelt” [6] is (utóbbi a feleségével, Petra Pasztor-Paulikkal[7] a Fideszes/Véemeszes Deli Andor Európai képviselőnél „asszisztens” Brüsszelben – gondolhatjuk milyen fizetéssel).
– Tudom, sok vajdasági magyar „maffiacsalád”-nak tekint Benneteket” – írja Losoncz, aki szerint „sokan vannak, akik belátnak a családotok belső titkaiba” és ha e titkok közül néhány kiszivárogna a szélesebb nyilvánosságba, akkor az voltaképpen könyörtelen karaktergyilkosság lenne”.
A sorból még a Pásztor-fiúk anyját, Valériát sem felejti ki, aki 2022. június 1-jén hunyt el. A Pásztor-család azonban „nem gyászolt és mondott le politikai programokat a volt feleség és édesanya elvesztése miatt”.[8]
A levél nyájas és tegeződő hangvétele Losoncznak a Pásztorokhoz való közelállóságára utal, ami önmagában még nem bűn. Az elhunyt volt családtag említése viszont, akinek bizonyára nem sok vagy éppen semmi köze nincs a Pásztorok politikai tevékenységéhez, a szerző illetlenségét is mutatja.

Lovas Ildikó szépirodalmi munkásságát Losoncz „kifejezetten nagyra tartja” – „meg is írtam Neked a minap, hogy szerintem a Spanyol menyasszony[9] a vajdasági magyar (sőt, összmagyar) irodalom egyik csúcsteljesítménye” – olvasható a nyílt levelében.
Ha filozófus, akkor mindenhez ért? Minek ide irodalomtudós, ha ő, a filozófus ekkora horderejű kijelentéseket tehet egy másik szakterületen? Fő a tekintélyes póz és a bölcs hanghordozás.
Miután Lovast e hízelgő „értékítélet” után az összmagyar irodalom élére helyezi, szerzőnk bátrabban szedi elő dorgáló hangját: „sokat töpreng azon, mi történhetett, hogy ma már a politikai tevékenységedet – a megbecsülés mellett is – aggályosnak tekintem”.
El lehet-e hinni, hogy ezt egy pártatlan, tudományos ambíciókkal rendelkező személy írja?

Tudni kell, hogy a levélíró (de közvetlen környezete is) azok közé tartozik, akik folyamatosan a pásztorvilág kedvezményeit élvezik.
Újvidéken, 2016. június 29-én megnyílt a Belgrádi (!) Egyetem Filozófiai és Társadalomelméleti Intézete (IFDT) regionális tudományos központja, amelynek egyik koordinátora – csodák csodájára – éppen Losoncz Márk lett.[10]
– A regionális tudományos központra azért van szükségünk, hogy kritikus módon vizsgálhassuk magunkat és a munkánkat. […] Megtiszteltetés lesz, hogy a lehetőségeinkkel összhangban házigazdái és támogatói legyünk a központ által szervezett minden eseménynek – fogalmazott akkor a megnyitón szónokló Pásztor István párt- és házelnök, illetve azt kívánta a központ munkatársainak, hogy mielőbb intézetté nőjje ki magát a központ.[11]
Lett-e intézet? Hol vannak a Pásztor István kívánsága szerinti, „önmagunkat kritikusan vizsgáló munkák”?
Pásztor Pista – a VMSZ több mint másfél évtizedes politikai vezetése alatt – teli gőzzel épp arra törekedett, hogy elhallgattassa a kritikus hangokat, a másként gondolkodókat, akiket „picsogó kórusnak”,[12] „kártékonyaknak”,[13] szekér után futó, „húgyos körtére rászoruló tótoknak”[14] nevezett, a véleménypluralizmust pedig „kakafóniának” (sic!). Vagy felavató beszédében egy lakájintézetet vizionált a saját dicsőítésére?

– A vajdasági magyar közösség sorsa egy kicsiny, de túlontúl nagy hatalommal bíró család belterjes beszélgetései során dől el, ahelyett, hogy a közviták, a transzparens, érvelő és dialogikus beszélgetések lennének mérvadóak. Ez toxikus hatással van a közösségi létünkre, és gyógyírt kellene találni rá – írja Losoncz levele alcímében.
Ezek a – többnyire találónak is mondható – megállapítások képezik Losoncz javaslatának az alapját, miszerint „kezdődjön meg a nyílt, közvetlen párbeszéd az első fázisban azon vajdasági magyarok között, akik az elmúlt években a legtöbbet gondolkodtak a közösség sorsán”.
– Úgy vélem, a közösségi sebeket gyógyítani kívánó, az egyéni sebeket méltányosan és tisztelettudóan kezelő közbeszédre lenne szükség, integratív útkeresésre, megvitatható javaslatokkal és ellenjavaslatokkal fellépő szereplőkre. Meg kellene végre teremteni az együttgondolkodás kereteit! – írja.
Ezután a szerző név szerint felsorol 74 személyt, akik között, mint ahogy maga is írja, olyanok is vannak, akik „nincsenek beszélő viszonyban”. Tegyük hozzá, olyanok is, akik – a „picsogó kórus” néhai tagjai, a „kártevők”, „a húgyos körtére szorultak”, a folyamatosan zaklatottak, a megfigyeltek, a megzsaroltak és ellehetetlenítettek – nem szívesen szívnának immár (!) egy levegőt a Pásztorokkal és a holdudvarukhoz tartozókkal.
Olyanok is, akik szerint „ez a vonat réges-rég elzúgott mellettünk”, akik „nem ülnének le soha a hatalom szereplőivel” (amelyhez a VMSZ vezető kárderei is tartoznak), mert az „egyéni sebek olyan mélyek”, hogy azokat „már nem lehet begyógyítani”. – Meggyőződésem, hogy még egy nyilvános bocsánatkérés is kevés lenne, hogy ezekkel akár egy levegőt is szívjak – írja az egyik kommentező.[15]
A névsor eleve sok olyan nevet kínál, amelyek viselői egy látszat párbeszéd komédiájához lennének csupán alkalmas dekorációk.
Egyáltalán, milyen „nyílt, közvetlen párbeszéd” lehetőségét látja Losoncz Márk nagy felindulásában? Olyanét netán, mint a híres Tanyaszínházas „megoldás”, amikor a cenzúrabotrány után a pártelnök, akit újabban „botcsinálta teátrológus egyeduralkodónak” is neveznek,[16] „a teljes szótértés jegyében” – mint a király rakoncátlankodó udvari bolondjait – magához rendelte a színházvezetőket, majd beállt a néma csönd?[17] Az eredmény csak a közös fényképezkedés lett!

A nyílt levél szerzőjének komolytalanságát mutatja az is, hogy a kezdeményezett párbeszéd „tiszteletbeli koordinátorának” az elhunyt Patócs Lászlót (Zenta, 1986. január 25. – 2021. május 18.)[18] javasolja, „a barátját, aki végig igyekezett gyógyítani a sebeinket” (?).

A „filozófus” kiötlötte tehát – hacsak nem mások sugallták neki – , hogy most közösségi párbeszédet kell kezdeni, mivel „a közösségépítés előrébb kellene, hogy legyen az egyéni sérelmeknél”.
Senki józan nem lehet a közösség ügyeiről való párbeszéd ellen. Ez a párbeszéd-javaslat azonban elkésett! A szenior és junior Pásztor 2022 végi kijelentései különben is arról tanúskodnak, hogy tökéletes sikernek tekintik az ellenzék eltakarítását, a rég áhított „összefogást” ünneplik. A szenior ezt „örömmel élte meg”![19] Eszük ágában sincs senkivel sem tárgyalni.
Párbeszédre szükség lett volna, de korábban és másféle partnerrel! Most már késő erre, mivel jóvátehetetlen politikai károk érték a közösséget. A következményekért pedig feleljenek, akik előidézték. Van, akivel lehet, és kell is, de van, akivel nem lehet és nem is szabad szóba állni.
Párbeszéd lesz, de nem a VMSZ mostani vezetőségével. Sajnálatos, hogy Losoncz Márk gondolatvilága megrekedt a VMSZ-nél, új/más szervezetet/pártot el se tud képzelni.
A VMSZ-nek volt alkalma a közösséggel való párbeszéd kialakítására. Erre azonban Pásztor Pista és klikkje egy kicsit sem volt hajlamos.
A párbeszédre – a véleményem szerint – csak akkor kerülhet sor, ha előbb készül egy tárgyilagos elemzés a magyar közösség helyzetének alakulásáról az utóbbi 15 évben, vagyis amióta Pásztor Pista a VMSZ elnöke. Mindennek előfeltétele kellene, hogy legyen a VMSZ teljes elnökségének távozása és egy új összetételű vezetőség megválasztása.
 

A levélíró maga is elismeri, „a tükörben egy torz arcképnek sugalljuk, hogy »minden rendben van, a közösség virágzik éppen«”, meg hogy „a vajdasági magyar közösség élete nagyban »élethazugságokon« (Hamvas Béla) alapszik”.

Vannak olyan realisztikus vélemények is, amelyek szerint a vajdasági magyarság helyzete „egyre kilátástalanabb”, „a nép hallgat (még mindig), a hatalom dőzsöl, halotti tort ülnek felettünk”.[20]
Ha netán mégis sor kerülne – vélhetően Pásztor Pista pénzelése útján – az elképzelt „együttgondolkodásra”, az csakis a VMSZ és nem a közösség javát szolgálná. Őket legitimálná egy hamis kép, még nagyobb élethazugság felmutatásával. Azt a látszatot keltené, hogy a közösségen belül minden rendben van és a VMSZ megerősödését hozná.

Vagy a lázas és nyájaskodó fogalmazvány szerzője épp arra törekszik, hogy előkészítse a talajt a VMSZ vesztésre álló vezéreinek az előremeneküléshez?

__________
[1] LOSONCZ Márk: Nyílt levél Pásztor Bálintnak és Vicsek Annamáriának.
https://hu.autonomija.info/losoncz-mark-a-vmsz-hatalmi-dolyfenek-amokfutasa/, 2022. december 30.
Ezzel a levéllel az írás első részében foglalkoztam. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2023. január 7. 10:53
[2] Losoncz Márk: Nyílt levél a VMSZ-nek.https://hu.autonomija.info/losoncz-mark-nyilt-level-a-vmsz-nek/
[3] https://szmsz.press/2023/01/04/nyilt-level-a-vmsz-nek/, 2023. január 04. 18:10
[4] Losoncz Márk. https://hu.wikipedia.org/wiki/Losoncz_M%C3%A1rk
[5] LOSONCZ Márk: Nyílt levél a VMSZ-nek. https://hu.autonomija.info/losoncz-mark-nyilt-level-a-vmsz-nek/, 2023. január 4.
[6] Deli Andor. Assistants. Accredited assistants.
https://www.europarl.europa.eu/meps/en/124714/ANDOR_DELI/assistants#detailedcardmep
[7] Uo. Accredited assistants (grouping).
[8] Pásztor család nem gyászolt és mondott le politikai programokat a volt feleség és édesanya elvesztése miatt. https://delhir.info/2022/06/02/pasztor-csalad-nem-gyaszolt-es-mondott-le-politikai-programokat-a-volt-feleseg-es-edesanya-elvesztese-miatt/, 2022. június 2.
[9] Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony. Kalligram. Pozsony 2008. https://www.vamadia.rs/irodalom/spanyol-menyasszony
[10] Regionális tudományos központ létesült Újvidéken. https://www.vajma.info/cikk/tudomany/4912/Regionalis-tudomanyos-kozpont-letesult-Ujvideken.html, 2016. június 29. 19:32
[11] Uo.
[12] Bajtai Kornél: Balkáni állatfarm – királyok és szolgák.
https://www.maglocistac.rs/politika/bajtai-kornel-balkani-allatfarm-kiralyok-es-szolgak, 2016. 07. 21.
[13] Pásztor károsnak ítélte meg két vajdasági magyar párt strasbourgi akcióját. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/16093/, 2013. október 3. [13:15]
[14] Pásztor: „Rászorultak, mint tót a húgyos körtére”. https://szmsz.press/2017/07/15/pasztor-istvan-palyafutasanak-legszebb-hasonlata-kovetkezik/, | 2017. július 15. 12:40
[15] Gyulai Zsolt. https://www.facebook.com/zs.gyulai, 2023. január 4. 19:53
[16] Balla Lajos: Mi zajlik a Tanyaszínház-paraván mögött? https://www.szabadmagyarszo.com/2021/09/07/mi-zajlik-a-tanyaszinhaz-paravan-mogott/, 2021. szeptember 7. 16:44
[17] Bővebben lásd a PLAY LOVAS! c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13879, 2021, szeptember 9.
[18] Patócs László. https://hu.wikipedia.org/wiki/Pat%C3%B3cs_L%C3%A1szl%C3%B3
[19] Bővebben lásd a Fókuszban: Pásztor István (3.) c. írásom. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2022. november 1. 11:13
[20] Robert Yugovich. https://www.facebook.com/groups/jailcompany/posts/2786491554818961/?comment_id=2786492208152229&notif_id=1673100095744770&notif_t=group_comment_mention

---

LOSONCZ Márk: Kedves olvasók,

Értesültem róla, hogy Bozóki Antal még egy cikket közölt rólam, hasonló nívójút, mint az első volt. Ez végképp unalmas, úgyhogy rövid leszek.
„Arról azonban nem ír” – ezt angolul whataboutism-nek nevezik, arra gondolva, hogy bármely téma esetében felvethető, hogy a szerző miért nem szólt még valami másról. Egy manipulatív technikai- retorikai fogás. Sebaj 🙂
„Miután Lovast e hízelgő „értékítélet” után az összmagyar irodalom élére helyezi” – nem helyeztem az élére, azt írtam, hogy „egyik csúcsteljesítmény”. Igen, olvasok szépirodalmat, Antal. Van és lehet
véleményem róla. És Neked?
„Tudni kell, hogy a levélíró (de közvetlen környezete is) azok közé tartozik, akik folyamatosan a pásztorvilág kedvezményeit élvezik” – ez, kellemetlen leírni, nekem van szekunder szégyenérzetem, de: rágalom. A Regionális Tudományos Központ a Szerb Haladó Párt repressziója miatt elvesztette irodáit, illetve a tudományos projektjét. Sajnos minderről semmi nem tudsz, Antal, mert nem nézel utána a dolgoknak. Bódis Gábor ezzel kapcsolatos rágalmazására már régebben reagáltam (https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=itthon&hir=13004), Bozóki viszont még inkább túlfeszíti: “folyamatosan”. Antal, Te jogász vagy: tudod hitelt érdemlően bizonyítani az állításodat? Vagy azt
sugallod, hogy bárki, akinek a Forumnál mostanában könyve jelenik meg vagy a Híd folyóiratban publikál, a “pásztorvilág kedvezményeit élvezi”? Mert más látszatérved ezen kívül aligha lehet. Az a baj, hogy ezzel mintegy kollaboránsként bélyegzed meg autonóm világlátású írók, költők, képzőművészek stb. sorát. Gondold át szerintem, ki mindenkit bántasz meg ezzel. Engem nem tudsz, de mások talán érzékenyebbek. Kérlek, Antal, írdd meg, hogy kik vannak a közvetlen környezetemben. Hátha kiderül, hogy azt is rosszul tudod.
Az elhunyt családtagról tisztán megbecsüléssel szóltam, és megemlékeztem róla. Illetlen ezzel is manipulálni, Antal. Hogy Patócs László miért ne lehetne post mortem „tiszteletbeli koordinátor”, azt majd megindoklod egyszer, Antal. Egyébként ha a halál mint téma érdekel, figyelmedbe ajánlom a cikkemet, amely arról szól, hogyan haldokoltam jómagam Münchenben
(https://merce.hu/2022/10/16/sajat-halalaink/). Kekeckedj ezzel a cikkel is, ha úgy látod jónak. Legalább kiderül, hogyan tekintesz a halálra. Platón azt mondta, hogy a filozófia a halálra való felkészülés, thanatológia kell legyen. Igyekszem ehhez hű lenni.
Végig azt sugallod, Antal, hogy a nyílt levél megírására a VMSZ biztatott, és hogy jót tesz a VMSZ-nek.
Hehe. Aranyos.
“Van, akivel lehet, és kell is, de van, akivel nem lehet és nem is szabad szóba állni.” Hát Veled, kedves Antal, nemigen lehet. Szabadni szabadna, amúgy.
“Losoncz Márk gondolatvilága megrekedt a VMSZ-nél, új/más szervezetet/pártot el se tud képzelni.”
Miért ne tudnék? A faceboon-on azt írtam, sokadmagammal már építek egy “párhuzamos közösséget”.
Megannyi szervezet tagja voltam és vagyok. Pártot nem szeretnék, azt majd Te megalapítod, ha jónak látod, Antal.

A többi mondatra nem reagálnék, mert minek. A vajdasági magyarság tűnik el, és vesztegetjük az időnket érdektelen rágalmazó cikkekkel.
Bódis Gábor egyébként az alapvető médiaetikai elveket figyelmen kívül hagyva nem közli a
válaszcikkemet a naplo.org-on, még Bozóki Antalhoz képest is alulteljesítve. Nem semmi.