A szerbiai és a magyarországi választások tanulságairól beszélgetett az Autonómia portál Észverés című élőműsorának ötvenhetedik adásában Kókai Péter és Szekeres István újságírókkal, valamint Tóth Szilárd János politológussal Pressburger Csaba szerkesztő-műsorvezető.
Magyarországon a Fidesz újra kétharmadot szerzett, 135 mandátuma lesz nagy valószínűséggel, 56 az egyesült ellenzéknek és bejutott a parlamentbe a Mi Hazánk is, 8 mandátumot szerzett a 199-ből. A közvélemény-kutatások nem jeleztek ilyen nagy arányú Fidesz győzelmet – emlékeztetett a műsor elején Pressburger Csaba.
KIRÍVÓ, ÓRIÁSI MELLÉLÖVÉS
Kirívó, óriási mellélövés történt a közvélemény-kutatók részéről – fogalmazott Tóth Szilárd János. Hozzátette, hogy nehezebbé vált az ő dolguk is, mivel az emberekben fokozatosan csökken a válaszadói hajlam, amihez az is hozzájárult, hogy rengeteg elemzés készül, másrészt a kutatók módszertanában is problémák merülhetnek fel.
Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy a Fidesz győzött, vagy az ellenzék veszített-e a választásokon, Kókai Péter azt válaszolta, hogy inkább az ellenzék veszített, mert nagyon ambiciózus elvárásokkal indult a megmérettetésen. Mint mondta, az elemzők szerint a Jobbik szavazótábora „tűnt el”, aminek köze lehet a Fidesz támogatói számának a növekedéséhez is, és lehetséges, hogy a mai Jobbikot támogatók köre jóval alacsonyabb, mint ahogyan azt feltételezték.
Szekeres István elmondta, hogy az ukrajnai háború kitörése nagyon fontos szerepet játszhatott a helyzet alakulásában. Utalt arra, hogy a Fidesz jól tematizálta a konfliktust, és a választások tekintetében profitált a helyzetből.
ÖSZTÖNÖK BEFOLYÁSOLTA SZAVAZÁS
Tóth Szilárd János felvetette annak a kérdését, hogy a magyarországi ellenzék rossz eredménye mögött az is állhat, hogy lemorzsolódtak azok a nem kormánypártot támogató szavazók, akik nem tudtak egyetérteni a különböző beállítottságú ellenzéki pártok szövetkezésével. Másrészt indult olyan ellenzéki párt, amely külön opciót jelenthetett volna, mégsem jutott be a parlamentbe, így a helyzet kimenetelének okai nem egészen egyértelműek – mondta.
Szekeres István szerint megtörténhet, hogy a bizonytalan szavazók, akik korábban esetleg az ellenzékre adták volna le a voksukat, az ukrajnai helyzet alakulása miatt most nagyobb biztonságot láttak a Fideszben. Utalt arra, hogy az átlagos szavazó a kormánypárt médiapropagandájának hatása alatt áll.
Kókai Péter szerint is a háború kulcstematikája volt a választási kampánynak. Mint fogalmazott: „Ösztönlények vagyunk, mi emberek, irracionális és érzelmi alapon szavazunk. Még ha ezt nem is szeretjük elismerni, az alapvető ösztöneink, félelmeink határozzák meg a döntéseinket és a cselekvéseinket. A háború egy olyan dolog, amely a legmélyebb ösztöneinkre hat. Félünk, megijedünk, biztonságot akarunk.” Az újságíró tényként állapította meg, hogy „az erre való kommunikációt tökéletesen kitalálta a Fidesz, és ez hatott az emberek érzelmeire és döntésére is.”
A SZERBIAI VÁLASZTÁS PERVERZ VONÁSA
A szerbiai választásokon szinte ugyanaz volt a kormánypárt jelmondata, mint Magyarországon: „Béke és biztonság, Vučić.”. Orbán Viktor ugyanezekkel a szavakkal kampányolt, mintha ugyanabban a boszorkánykonyhában főzték volna ki a kampánystratégiát – fogalmazott Pressburger Csaba a műsor folytatásában, hozzátéve, hogy Szerbiában azonban a Szerb Haladó Párt a mandátumai egyharmadát elveszítette. Mióta vezető kormányzati tényező, az SZHP most először van olyan helyzetben, hogy kénytelen lesz koalíciós partner után nézni – tette hozzá. Sokan azt mondják, hogy jobbra tolódás történt a szerbiai politikai színtéren: bejutott a parlamentbe három jobboldali radikális pártszövetség is – hívta fel a figyelmet Pressburger.
Tóth Szilárd János úgy fogalmazott, hogy a most lezajlott szerbiai előrehozott választásnak van egy „perverz vonása”, mert az eddigi előrehozott voksolásokkal ellentétben az volt a célja, hogy a Szerb Haladó Párt veszítsen a parlamenti mandátumaiból, mivel a korábbi egyszínű képviselőházi paletta rossz képet festett a szerbiai politikai rendszer demokratikusságáról. Mint mondta, az ellenzék is rájött arra, hogy nincs más választása, mint indulni a megmérettetésen, mert még inkább szűkültek az anyagi lehetőségei és a médiajelenléte, de az utcai politizálás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mint mondta, jelenleg még így is megmaradt a centrális erőtér, a szélsőjobboldal erősödésével.
Iratkozzon fel Youtube-csatornánkra!
Kókai Péter szerint látszik, hogy a haladók esetében még mindig Aleksandar Vučić neve számít egyfajta húzóerőnek, de maga a Szerb Haladó Párt népszerűsége kicsit megkopott, a politikai szervezet támogatottsága már nem a tetőpontján jár.
ELPÁROLGOTT A ZENTAIAK MAKACSSÁGA
A magyar többségű községekben (Ada, Magyarkanizsa, Zenta) 70 százalék felett volt Vučić államfőjelölti támogatottsága, miközben 58 százalékos volt ez az arány országos szinten – jegyezte meg Pressburger.
Kókai Péter úgy fogalmazott, egyrészt értetlenül áll e jelenség előtt, másrészt pedig személyesen, zentaiként csalódottságot érez ennek kapcsán, mivel a választásokon eddig a zentaiakban mindig volt egy „makacsság”, ami, úgy tűnik, most „elpárolgott” – mondta az újságíró. Emlékeztetett arra, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség bejáródott kampánygépezettel rendelkezik, és ez a párt is Vučić államfői támogatására buzdította a szavazóit.
Pressburger emlékeztetett arra, hogy a VMSZ az idén kb. 58.000 szavazatot szerzett a köztársasági parlamenti választásokon, másfél évvel ezelőtt pedig 71.893-an szavaztak a pártra, ami kb. 13.000 szavazatnyi különbséget jelent.
Kókai szerint ebben nagy szerepe lehet az elvándorlásnak. Mint mondta, a választás napján Pásztor István, a politikai szervezet elnöke azt nyilatkozta, hogy számára nem az lesz mérvadó, hogy hány mandátumot szereznek majd a parlamentben, hanem hogy meg tudják-e őrizni a korábbi választásokon szerzett szavazataiknak a számát, ez viszont nem sikerült.
Pressburger elmondta, hogy 2016-ban azonban messze elmaradt a VMSZ eredménye a 71 ezres szavazatszámtól (56.520 voksot kapott akkor), így a másfél évvel ezelőtti eredményre kirívóan jóként is tekinthetünk, ha másként közelítjük meg a választási eredményeket.
Szekeres István szerint kérdést vet fel, hogy milyen újabb témákat tud majd a VMSZ aktualizálni a haladókkal való jövőbeli koalícióban, és hogy milyen témakörök kapcsán tudja majd az együttműködés a vajdasági magyarság érdekeit szolgálni.
MARAD A KETTŐS BESZÉD, IRÁNYVÁLTÁS NÉLKÜL
Tóth Szilárd János műsorvezetői kérdésre elmondta, hogy a Szerbiai Szocialista Párt elméletileg kihagyható lenne a következő kormánykoalícióból, de nem lát nagy esélyt arra, hogy ez megtörténjen.
Kókai Péter szerint nem történhet irányváltás a kormány külpolitikájában az EU-hoz és Oroszországhoz való viszonyulása tekintetében.
Szekeres István ugyanezen téma magyarországi vonatkozásai kapcsán kiemelte, hogy az Orbán-kormány gyakran kétféle kommunikációt alkalmaz, egyet a magyar közvélemény felé, és megtörténik, hogy egy egészen más álláspontot képvisel Brüsszelben. „A magyar kormány mindig azt nézte a külpolitikában, hogy honnan, mit lehet nyerni” – fogalmazott.
Tóth Szilárd János szerint a magyar kormány Oroszországgal szembeni viszonyulását az is nagy mértékben meghatározhatja, hogy mennyi ideig húzódik el az ukrajnai konfliktus. Mint mondta, amennyiben ez sokáig eltart, az egy szigorúbb európai választ is eredményez majd, amely a Fidesz belpolitikájában is lecsapódhat.
Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.
Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált vagy közvetlenül az Észverés csapatát adományával!
)
