A március 15-ei megemlékezések határon túli magyarokhoz intézett üzeneteiről, a szerbiai választásokon induló jelöltek és listák esélyeiről, valamint az Európai Unió és Németország változó Szerbia- és Nyugat-Balkán-politikájáról beszélgetett az Autonómia portál Észverés című élőműsorának ötvennegyedik adásában Bukovics Martin újságíró, Ördögh Tibor politológus, Sinkovics Norbert újságíró és Pressburger Csaba, a műsor szerkesztő-műsorvezetője.
„A MAGYARORSZÁGI POLITIKUM NEM ÉRTI A HATÁRON TÚLI MAGYAROK HELYZETÉT”
A közelgő választások és az ukrajnai háború árnyékában zajlottak az idei március 15-ei megemlékezések. Sem Orbán Viktor, sem Márki-Zay Péter beszédének nem volt a határon túli magyarokhoz szóló üzenete. A magyar kormányfő azonban levélben köszöntötte a külhoni magyar közösségeket, a Vajdasági Magyar Szövetség központi megemlékezésére Varga Judit igazságügyi miniszter érkezett, az ellenzéki miniszterelnök-jelölt pedig vasárnap járt Szabadkán a Magyar Mozgalom meghívására – mondta a műsor kezdetén Pressburger.
Ördögh Tibor kiemelte, hogy Orbán Viktor retorikája megváltozott, és jelenleg a politikus a béke harcosaként jelenik meg. Ezenkívül a stabilitás megtestesítőjeként szeretne akár a vajdasági magyarság körében is jelen lenni, miközben eddig folyamatosan harcolt szinte mindenféle ellenségképpel szemben. A határon túli magyarokhoz intézett levelében kiemelte a közösség további támogatásának fontosságát. A politológus emlékeztetett arra, hogy Márki-Zay Péter látogatását végül a Magyar Mozgalom székházánál kellett megtartani, mivel az eredeti helyszínt visszamondták. Utalt a vajdasági magyar és a magyarországi politikai elit kapcsolatainak egyoldalúságára is annak kapcsán, hogy Márki-Zay kifejtette, a VMSZ meghívásának is szívesen eleget tenne. Úgy fogalmazott, hogy egy hűbéri feudális rendszer működik a VMSZ és a Fidesz között.
Bukovics Martin újságíró fontosnak tartja Márki-Zay üzenetét, miszerint kormányváltás esetén Magyarország továbbra is folyósítaná a támogatásokat a külhoni magyaroknak, csak „nem kérnének vissza zacskós pénzt”. Emlékeztetett arra, hogy az ellenzéki koalíció részét képező DK pár évvel ezelőtt gyűlöletkampányt folytatott a határon túli magyarok ellen.
Sinkovics Norbert szerint a magyarországi politikum nem érti a határon túli magyarok helyzetét. Mint fogalmazott, nem lehet egy ernyő alá vonni a vajdasági, az erdélyi és a kárpátaljai magyarokat, pedig a politikusok általános üzenetekkel próbálnak kampányolni. Emlékeztetett arra, hogy a béke és a stabilitás kapcsán a hivatalos Belgrád és Budapest kampánya összefolyik.
LESZ-E MÁSODIK ELNÖKVÁLASZTÁSI FORDULÓ ÉS ELLENZÉKI LESZ-E BELGRÁD
A szerbiai parlamenti és az elnökválasztás tekintetében is lejárt a jelöltlisták átadásának a határideje. Az elnökválasztáson feltehetőleg 8 név közül választhatunk majd, a parlamenti voksoláson pedig akár huszonkét lista is szerepelhet – mondta a műsor folytatásában Pressburger Csaba.
Sinkovics Norbert szerint nagy tétje lesz a szerbiai választásoknak az, hogy sor kerül-e majd második körre az elnökválasztáson, mert ezen lehetne mérni majd, hogy gyengült-e esetleg Aleksandar Vučić és pártja támogatottsága. Összességében nézve nem hiszi, hogy nagy változások lesznek az itteni politikai színtéren, de kiemelte, hogy az ukrajnai helyzet sokkhatást gyakorolhat a szerbiai politikai életre.
Ördögh Tibor nem tartja reálisnak, hogy sor kerül a második fordulóra. Kiemelte az ellenzék megosztottságának a problémáját. A hatalom média- és pénzfölénye szerinte mindaddig fog tartani, amíg a „rendszer nem kezdi el magát belülről bomlasztani”, vagy kívülről nem érik olyan hatások, amelyek változtatnának rajta. A felmérések arra utalnak, hogy nem lesz változás a szerbiai politikai szintéren – fogalmazott a politológus.
Sinkovics Norbert szerint a felméréseink nem biztos, hogy a legpontosabbak, de „annyira nem tévednek, hogy a végeredményt ne lássuk”. Kiemelte a belgrádi önkormányzati választások jelentőségét. Szerinte egyedül a főváros és Zdravko Ponoš elnökjelölt okozhat gondot a Szerb Haladó Pártnak.
A részvételi arány tekintetében nem számít nagy eredményekre Ördögh Tibor. Ennek okát abban látja, hogy apolitikusak lettek az emberek.
Sinkovics Norbert szerint az Oroszországgal szembeni bizonyos mértékű szkeptikusság a haladók részéről sokkal nagyobb mértékben hajtja a választókat a szocialisták irányába. Szerinte nincs sok interakció a pártok és a szavazók között. Mint mondta, ennek ellenére rengeteg pénzt költenek a politikai szervezetek a reklámokra, legfőképpen az online térben. Úgy fogalmazott, hogy a haladók „nem biztos, hogy meg tudták vesztegetni a fiatalokat a száz eurójukkal”, ezért nagy összegeket fordítanak az internetes reklámokra. A haladókén és a szocialistákén kívül nem nagyon lehet találkozni mások plakátjaival a városokban, ami azt jelzi, hogy a pártok megértették, a fiatalokat és a bizonytalankodókat kell meggyőzniük, ez pedig hatékonyan az interneten lehetséges.
Iratkozzon fel Youtube-csatornánkra!
Ördögh Tibor elmondta, hogy a kimutatások szerint a haladók szavazóbázisát legfőképpen a középkorú vagy idősebb, vidéken élő és alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek alkotják.
Bukovics Martin a Moramo koalíció üzeneteiről is beszélt, kiemelve, hogy az elnökjelöltjük nyíltan beszélt arról, hogy szankciókat kellene bevezetni Oroszországgal szemben, ami a jelenlegi szerbiai politikai palettán egyedülállónak számít.
A HINTAPOLITIKÁNAK VÉGE, A NYUGAT-BALKÁNRA JOBBAN ODA FOG FIGYELNI AZ EU
A múlt héten Belgrádban járt Annalena Baerbock, Németország új külügyminisztere. A szerb államfővel közösen tartott sajtótájékoztató szívélyes volt ugyan, de meglehetősen feszült légkörben zajlott – mondta Pressburger. „Már az új baloldali-zöld-liberális német kormány megválasztásakor elég nyilvánvaló volt, hogy stílus- és módszerváltás következik Németország külpolitikájában, ezzel együtt a Nyugat-Balkánhoz való viszonyban is, az ukrajnai háború pedig csak tovább fokozta ezt az irányultságot. De vajon mennyire fontos a Nyugat-Balkán Németországnak, és vele együtt az Európai Uniónak? – tette fel a kérdést a műsor harmadik témáját megkezdve Pressburger Csaba. Az orosz befolyás csökkentése érdekében milyen mézesmadzagot hajlandóak belengetni Szerbiának, és mit várnak érte cserébe? – tette hozzá.
Németországnak mindig is fontos volt a Nyugat-Balkán – mondta Ördögh Tibor. Szerinte a szóban forgó látogatás alkalmával a szerb elnök szembesülhetett azzal, hogy ezentúl egy „más irány” következik, és a külpolitikában keményebb hozzáállásra számíthatunk Németország részéről, és kevésbé találkozhatunk majd pozitív és megengedő álláspontokkal, mint Angela Merkel idejében. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak világos az álláspontja arra vonatkozóan, hogy Szerbiának össze kell hangolnia külpolitikáját az unióéval.
Sinkovics Norbert szerint Szerbiának egyre kevesebb lehetősége lesz arra, hogy folytassa az eddigi hintapolitikáját az orosz kérdésben. Elmondta, hogy Németország sokkal nagyobb figyelmet kíván szentelni a Nyugat-Balkánra. Úgy fogalmazott, hogy az EU is felismerte, hihetetlen baklövéseket követett el a közelmúltban pl. Észak-Macedónia tekintetében, amikor az ország névváltoztatásának dacára nem kezdték meg vele a csatlakozási tárgyalásokat.
Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.
Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/
