Az ukrajnai háborúnak a szerbiai és a magyarországi választási folyamatra gyakorolt hatásairól beszélgetett az Autonómia portál Észverés című élőműsorának ötvenharmadik adásában Kókai Péter újságíró, Kormányos Ákos pszichológus, író, Tóth Szilárd János politológus és Pressburger Csaba, az Észverés szerkesztő-műsorvezetője.
Oroszország ukrajnai inváziója a magyarországi választási kampány központi témájává vált, de a szerbiai politikai szereplők viselkedését is nagyban befolyásolja – fogalmazott a műsor kezdetén Pressburger.
MÓDOSULÓ, DE LEBUTÍTOTT ÜZENETEK
Kókai Péter elmondta, hogy a koronavírus-járvány és a korrupció témája uralta a magyarországi választási kampányt az ukrán-orosz konfliktus kiéleződése előtt, és ez nagyban érvényes volt a szerbiai politikai történésekre is. Utalt arra is, hogy a válság után kiszorult a közbeszédből a környezetvédelem témája, amely korábban nagyon hangsúlyos szerepet kapott a szerbiai politikai életben.
Kormányos Ákos elmondta, hogy az elmúlt évek tapasztalataihoz hasonlóan ezúttal is lebutított üzenetekkel találkozhatunk a magyarországi politikai kampányban. „Ilyen téren a kampányüzenetek közvetítésének a módszere ugyanaz maradt, csak a téma változott” – mondta. Hozzátette: nincs mélységük és tétjük sem ezeknek az üzeneteknek.
Tóth Szilárd János úgy fogalmazott, hogy a magyarországi közbeszédnek az alapkoordinátáit már évek óta egy összeesküvés-elmélet alkotja, amely arról szól, hogy „egy amerikai milliárdos barna emberekkel szeretné elárasztani Európát, és azt akarja, hogy mindenki meleg legyen”. Szerinte ugyanez a narratíva érvényesül jelenleg is, csak az ukrajnai háború kontextusában. A politológus elmondta, hogy a magyarországi hatalom és az ellenzék az üzenetek közvetítése terén nagyon eltérő infrastruktúrával rendelkezik, és utalt arra is, hogy a hatalomnak bizonyos mértékű üzenetmódosításra volt szüksége a korábbi oroszpárti narratíva miatt, de ma is találkozhatunk a konfliktus kapcsán az eseményeket relativizáló hangnemmel, amely arra utal, hogy a korábbi politikai diskurzust nem lehet egyik napról a másikra teljesen leépíteni.
Ehhez kapcsolódóan Kormányos Ákos is utalt a magyar kormányzat kommunikációs váltásának a jeleire, és a konfliktushoz kapcsolódó üzenetek diszharmóniájára, amely a műsor vendégei szerint a választói bázis megosztottságára is rávilágíthat.
RELATIVIZÁLÓ NARRATÍVA A HÁBORÚRÓL
Kókai Péter szerint nem egyértelmű, hogy kommunikációs téren Szerbiában a hatalom vagy az ellenzék tudta-e „kihasználni” a konfliktushoz köthető eseményeket. Mint mondta, Aleksandar Vučić nehéz helyzetben volt az orosz-szerb történelmi barátság, a gazdasági érdekeltségek, a földgázhoz köthető kérdések és az EU-s csatlakozási igény miatt, mert figyelembe kellett vennie mindezeket a tényezőket a politikai álláspontja kialakításakor. Leszögezte, hogy egy kompromisszum, kényszeredett manőverezés született a szerbiai reakcióban, amelynek eredményeire a jövőben derülhet fény.
Az újságíró párhuzamot vont a magyarországi és a szerbiai ellenzék között annak kapcsán, hogy az érvényesülésük érdekében elengedhetetlen ezeknek a politikai erőknek az összefogása, amelyben a magyarországi ellenzék egyértelműen előrébb jár. Úgy fogalmazott, hogy a szerbiai ellenzék köreiben egyébként is látható a „tarkaság”, amely a konfliktushoz való viszonyulás terén is kifejezésre jut. Az újságíró nem lát világos változást a szerbiai hatalomnak a konfliktus kapcsán megnyilvánuló narratívájában, amely szerinte az orosz katonai beavatkozás relativizációja irányába hajlik. Megemlítette egy külföldi lap megállapítását, amely szerint „Szerbia az orosz agresszió egyik legnagyobb európai híve és barátja”.
Kormányos Ákos a háború témájának a politikai cselekvőképességben történő realizálódásának pszichológiai háttérelemeiről is beszélt. Elmondása szerint a kollektív szorongás gyakran segíti az autoriter rendszereket, és általánosságban elmondható, hogy a status quo megőrzésének az igényében és a polgárok politikai passzivizálódásában is megnyilvánulhat, de mégis a legkülönfélébb módokon manifesztálódhat.
Tóth Szilárd János elmondta, hogy Magyarországon az ellenzéki szavazóbázis egyértelműen ukránpárti, a kormánypárti rétegben azonban vannak különbségek ilyen téren. Emlékeztetett arra, hogy az oroszokkal szemben sokkal konfrontatívabb volt a Fidesz álláspontja is, amikor még ellenzékből politizált, de hasonló viszonyulás érvényesül az ellenzéki politikai körökben is.
Kókai Péter szerint az ukrán háború miatti menekültválság is társadalmi mozgásokat, akár feszültségeket is okozhat Magyarországon. A konfliktus „járulékos következményei” között megemlítette még a forint mozgásának a negatív csúcsait is. Az újságíró azonban úgy véli, hogy túl kevés idő van már hátra a választásig ahhoz, hogy mindezek a tényezők komolyabban „lecsapódjanak” a magyarországi szavazópolgárok széles tömegeiben, így a választásokra kevésbé, a társadalom közérzetére pedig annál inkább kihatnak majd ezek a tényezők is.
Tóth Szilárd János szerint a választások kapcsán Szerbiában nem okozhat különösebb politikai következményeket a háború, míg Magyarországon nem látható egyelőre, hogy lesznek-e változások ilyen tekintetben.
SOKAN ÚGY VOKSOLNAK, AHOGY „MEG VAN MONDVA”
A Vajdasági Magyar Szövetség már öt évvel ezelőtt is Aleksandar Vučićot támogatta az államfőválasztáson, és ez a soron következő elnökválasztáson is így lesz. Kókai Péter ennek kapcsán rávilágított arra, hogy a közösségi oldalakon megnyilvánuló reakciókból is látszik, hogy a vajdasági magyarok nagy többsége mennyire negatív érzésekkel viszonyul Aleksandar Vučić személyéhez, de nem úgy tűnik, hogy a szavazás alkalmával ez a viszonyulás érvényesülne. Példaként említette azt is, hogy Pásztor Istvánra, a VMSZ elnökére is olykor a legdurvább jelzőket használják azok, akik a legszívesebben az „egekbe emelnék Orbán Viktort”, és nem zavarja őket Pásztor és Orbán szoros politikai partnersége. Szerinte ezekre a kettősségekre nehezen adható racionális magyarázat.
Kormányos Ákos szerint két különböző dolog, hogy hogyan viszonyul Aleksandar Vučićhoz a vajdasági magyar ember, és hogy hogyan a VMSZ. Mint mondta, a politikai kultúránkban a legtöbb vajdasági magyar szavazó csalódott, feladatként éli meg a voksolást, de nem érzi a döntésének a súlyát. Mint fogalmazott, ehhez az is hozzájárult, hogy a saját politikai elitje sokáig kihasználta a vajdasági magyarokat. Kormányos is utalt arra, gyakran előfordul, hogy a polgárok egyfajta kötelességtudatból arra a személyre szavaznak, akivel szemben ellenérzésük van, és úgy voksolnak, „ahogy megmondják nekik”.
„A VMSZ az utóbbi években rengeteget tett azért, hogy Vučić karakterét elfogadhatóvá tegye a vajdasági magyar választóközösségben” – fogalmazott Tóth Szilárd János.
Iratkozzon fel Youtube-csatornánkra!
Mennyire hasonlít a VMSZ kampánya a korábbi választásokon alkalmazottakhoz, és milyen mintát követ? – tette fel a kérdést Pressburger.
Kókai Péter szerint a legmarkánsabb különbség a mostani és a korábbi VMSZ-es kampányok között az, hogy nem szerepel benne a Prosperitati Alapítvány támogatásainak a témája. „Nincs pénz Magyarországról, nincsenek parancsszóra, ezerszámra beidézett nyertes pályázók a zentai sportcsarnokban, akik hatalmas ünneplés és magyarországi politikusok jelenlétében írják alá a támogató szerződéseket” – fogalmazott az újságíró. Hangsúlyozta, hogy éppen a legutóbbi választások leghangsúlyosabb vonzóeleme nem érvényesülhet jelenleg. Kókai szerint ez befolyásolja majd a VMSZ eredményeit is.
„A VMSZ nagyon ritkán szól hozzá a Szerbiában országos jelentőségű ügyekhez” – mondta Tóth Szilárd János, hozzátéve, hogy a helyi jellegű, és a magyar közösséget érintő ügyekre koncentrál a párt, amely jelenleg kétfelé kampányol. Véleménye szerint a magyarországi választásra irányuló kampányában a politikai szervezet gyakrabban reagál az országos jelentőségű kérdésekre, mint a szerbiai kampányban.
Kormányos Ákos szerint nem vehető biztosra, hogy a Prosperitati Alapítvány által folyósított támogatások hiánya befolyásolja majd a VMSZ választási eredményeit. Szerinte a kisebbségi párt erősebb állításokat is megfogalmazhatna az ukrajnai helyzet kapcsán. Megemlítette azt is, hogy pszichés szinten, a szorongás szempontjából másként viszonyulnak a konfliktushoz a magyarországi és a vajdasági magyarok.
Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.
Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/