Topolyai fociakadémia – Hogy lesz ebből nemzeti ügy?

2017 Jan 19

Vajdaságot is elérte az immár határtalannak nevezhető orbáni fociláz

Dunaszerdahely, Eszék, Munkács és Csíkszereda után egy vajdasági település is (több) milliárd forintos támogatásban részesül. Habár Tóthfaluban már működik egy fociakadémia, nem azt fejlesztik, bővítik, hanem egy újat építenek Topolyán, ahol a felnőtt csapatban mindössze egy magyar anyanyelvű játékos szerepel.

Ilyenkor persze egy jó néhány kérdés felvetődik: elsősorban kinek köszönhető, hogy Topolyán a magyar adófizetők 10 millió eurójából fociakadémia épül? Mi fog történni a tóthfalusi Nyers István Akadémiával? Mennyi pénzre lesz szüksége a topolyai TSC Labdarúgóklubnak és a fiókklubjának, a Bajsának, ha úgy sikerül a tavaszi idény, ahogyan eltervezték?

Amikor december végén közzétették azt a magyar kormányhatározatot, amelyből kiderült, hogy a Délvidék Sport Akadémia 3 milliárd (10 millió euró) támogatást kap Magyarországtól fociakadémia felépítésére, elkezdődtek a találgatások, hogy vajon melyik vajdasági település labdarúgóklubja ütötte meg a főnyereményt, s biztosította be a következő pár évben a gondtalan életet. A válaszra nem kellett sokat várni, ahogy azt megírtuk, Zsemberi János, a topolyai városi tanács gazdasági ügyekkel megbízott VMSZ-es képviselője, egyben a helyi TSC Labdarúgóklub elnöke a képviselő testület ülésén bejelentette: a magyar állam 2-3 millió euróval támogatja egy topolyai fociakadémia megépítését.

A TÓTHFALUSI AKADÉMIÁT A FRADI TARTHATJA ÉLETBEN

Tóthfaluban öt évvel ezelőtt kezdte meg működését a Nyers István Akadémia

Sokan már korábban is a TSC-re gyanakodtak, s ezt a klubot tartották biztos befutónak, függetlenül, hogy Vajdaságban már működik egy fociakadémia. Tóthfaluban öt évvel ezelőtt kezdte meg működését a Nyers István Akadémia, amelyet úgy néz ki, hogy a jövőben csak a második helyen jegyeznek majd. A magyar kormány, azzal, hogy Vajdaságban csak a topolyai akadémia megvalósulását támogatja, igen nehéz helyzetbe hozta a tóthfalusi akadémiát. Nagy kérdés, hogy mi lesz a nemrég fennállásának ötödik évét megünneplő Nyers István nevét viselő akadémiával, amely a legjelentősebb magyar klubbal, a Ferencvárossal és a Coerver® Coaching Srbija céggel kötött együttműködési szerződést. A tóthfalusi akadémia mozgatórugója Volford Tibor edző, valamint Bontovics István koordinátor, aki a magyarkanizsai önkormányzatban a hatalmon levő VMSZ-szel szembehelyezkedő UKROK – Községi Összefogás képviselőcsoport tagja). Az intézmény mintegy hatvan gyerekkel foglalkozik négy korosztályban (U13, U15, U17, U19). Azt, hogy a magyar kormány egyelőre nem mondott le teljesen a tóthfalusi akadémiáról, az is jelzi, hogy az októberi ünnepségen jelen volt Schmitt Pálné Makray Katalin, olimpiai ezüstérmes tornász és Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője is. A Fradi vonal elég erősnek ígérkezik, hogy ne kezdjük el temetni a tóthfalusi akadémiát, annál is inkább, mert az utóbbi időben igen komoly újításokat vezettek be a játékosokkal kapcsolatban, s ha a Ferencváros besegít, akkor – amíg a topolyai el nem készül – ez az akadémia továbbra is működőképes lesz.

MIÉRT ÉPPEN TOPOLYA?

Mi azonban kanyarodjunk vissza a 14 ezer embert számláló Topolyához és a III. ligás TSC-hez, hogy kiderüljön, elsősorban kinek köszönhető az, hogy ők kapták meg a 10 millió eurót?

Az 1932-ben született edző szókimondása és egyéni stílusa bejött Orbánnál

A legtöbb érdeme ebben Árok Ferencnek van, aki pár évvel ezelőtt megismerkedett Orbán Viktorral, s nyugodtan mondhatjuk, a magyar miniszterelnöknek szimpatikus lett a korábban ausztrál szövetségi kapitányként dolgozó, jelenleg Újvidéken élő Árok. Az 1932-ben született edző szókimondása és egyéni stílusa bejött Orbánnál, olyannyira, hogy amikor Szerbiában járt, még a lakására is ellátogatott. Néhány Orbán–Árok találkozó után az utóbbi Zsemberi János üzletembert, aki korábban a belgrádi Partizan Labdarúgóklub elnökségében is helyet kapott, is magával vitte Pestre. Ennek az lett az eredménye, hogy 2015 novembere óta a TSC szerződött partnere a felcsúti labdarúgó-akadémiának. Innen aztán egyenes út vezetett a 10 millió eurós támogatásig, mivel más labdarúgóklub nem rúghatott labdába. Hogy miért nem, arra is pofon egyszerű a válasz: Vajdaságban Zentán, Topolyán és Magyarkanizsán van magyar polgármester, vagyis elmondható, hogy ezek a magyar önkormányzatok. A Zenta csapata éveken át a III. ligában szerepelt, azonban a 2016/2017-es idényt – a főszponzor támogatásának csökkenése miatt – a Szabadkai Ligában kezdte meg, ami az ötödik osztálynak felel meg. Egy osztállyal feljebb, a Vajdasági Ligában szerepel a magyarkanizsai Potisje és az adorjáni Tisza is, de az már végképp kínos lett volna, ha a magyar kormány az adófizetők pénzét egy negyedik vagy egy ötödik ligás fociklubba fekteti (a harmadik ligás is ciki, de ha nincs ló, jó a szamár is). Az észak-bácskai klubok közül a szabadkai Spartacus Ždrepčeva krv jöhetett volna talán még szóba, de ott magyar szót csak azért hallani elvétve, mert a csapatnak a tagja a felsőhegyi Farkas Dániel, aki az egyetlen magyar anyanyelvű játékos a szerbiai Szuperligában.

Árok mellett természetesen nagy szerepe volt Zsemberi Jánosnak is, aki jókor volt jó helyen, megérezte a lehetőséget és élt is vele. Nem szabad elfelejteni, hogy Zsemberit a topolyai sportélet mecénásaként emlegetik a városban, hiszen a topolyai és a bajsai labdarúgás mellett egyéb sportrendezvényeket és sportklubokat is támogatott, a Sat-Trakt nevű cége a fővédnöke a minden évben megrendezésre kerülő rangos utánpótlástornának, amelyen a szerbiai és a magyarországi élvonalhoz tartozó klubok korosztályos csapataik is pályára lépnek.

Értesüléseink szerint, a magyarországi támogatás jóváhagyása után Topolyán megnőtt az étvágy. A TSC bajnok szeretne lenni a III. ligában, s a következő idénytől már egy osztállyal feljebb szeretne versenyezni, a Bajsa együttese a Szabadkai Ligában végezne az első helyen és, ha ez sikerülne, ősztől a III. Ligában szerepelne. Az első lépések már meg is történtek, mivel edzőnek szerződtették Branislav Bulatovićot, aki korábban a Zentával és az adorjáni Tiszával is szép sikereket ért el. Szintén bajnoki címről álmodik a topolyai utánpótlás, s az ő esetükben ez nagyon könnyen valósággá is válhat, hiszen a kadétok megnyerték a Bácskai Liga őszi idényét, s nyolcpontos előnyük van a szabadkai Spartacusszal szemben. Ha ezt megőrzik a tavaszi részben is, akkor ősztől már az ország legjobb kadét csapataival szerepelhetnek egy ligában. Gyors fejszámolást követően a II. liga havonta 10 ezer euróba kerül, a III. liga egy hónap alatt mintegy 5000 emészt fel, a kadétok legfelső osztályban való szerepeltetése pedig mintegy 2500 euróba kerülne. Ez egy hónapban 17500, egy évben 210 ezer euró, de, ha belegondolunk, ez még mindig csak töredéke a 10 millió eurós támogatásnak, úgyhogy egyáltalán nem elképzelhetetlen ez a forgatókönyv.

ÚJ STADION IS SZEREPEL A TERVEK KÖZÖTT

Ami a támogatást illeti, Zsemberi 2-3 millió eurós támogatásról beszélt, miközben a kormányhatározatban tíz millió eurónak megfelelő, három milliárd forint szerepel. A Szabad Magyar Szó értesülései szerint négy pálya épül majd Topolyán, de ezen kívül egy új stadion felépítése is a tervek között szerepel. Ezt az információt erősítette meg az is, hogy nemrég Zsemberi János és Palágyi Szabolcs, a TSC sportigazgatója meglátogatták a dunaszerdahelyi DAC stadion tervezőjét. Ami az akadémiát illeti, nem valószínű, hogy az intézmény csak a magyar anyanyelvűeket fogadja majd, ugyanis Vajdaságban folyamatosan csökken a magyarok (idősek és fiatalok) száma, s ezt bizonyítja az is, hogy a TSC-ben két magyar vezetéknevű játékos szerepel, közülük azonban csak Boros Csongor beszéli a magyar nyelvet, az újvidéki Szilágyi Vladimir (de inkább Vladimir Silađi) már a szerb nyelvet tekinti anyanyelvének. Mivel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az RTL Klub kérdésére elmondta, hogy a kormány nemzetpolitikai célja a határontúli magyarok segítése, a nemzeti összetartozás erősítése, a fiatalok sport iránti elkötelezettségének növelése, ezért a sport nemzeti ügy, ezen a ponton felmerülhet az a kérdés, hogy lesz ebből nemzeti ügy, ha a felnőtt csapatban mindössze egy magyarul beszélő játékos kap helyet…

A topolyai akadémia a Mezőgazdasági Iskola utáni területen épül majd meg, a Krivaja folyó mentén, de a fiatal játékosoknak nem kell aggódniuk az elviselhetetlen bűz miatt, mivel azon a részen a folyó még olyan, mint a pénz: nincs szaga.

MEGOLDOTTÁK SPORTSTRATÉGIA NÉLKÜL

Nem fér hozzá kétség, a topolyai akadémia megépülése lendületet adhat a helyi és a környékbeli labdarúgásnak, de a foglalkoztatásnak is, mivel ahhoz, hogy egy akadémia működjön, labdarúgópályák, edzőterem, kollégium, étterem és egyéb helyiségek is kellenek, s ezek esetében ember kell a fenn- és karbantartásra. Ami miatt viszont keserű szájízzel tekinthet az ember erre az elképzelésre, az pedig nem más, mint az, hogy – habár Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke egy interjúban beharangozta – nem készült el a vajdasági magyar sportstratégia, nem készült el semmiféle elaborátum, hogy mely sportágakat kellene kiemelni, hol van lehetőség több magyar gyereket bevonni a birkózásba, a kajak-kenuba, a vízilabdába…

Ehelyett a Délvidéki Sport Akadémia kap 10 millió eurót, hogy fociakadémiát építsen és lehetőség szerint jusson feljebb egy vagy két osztállyal. Persze lehet azt mondani, hogy így több esélye lesz egy vajdasági magyar gyereknek megmutatnia és bizonyítania a tehetségét, de senki ne kergessen hiú ábrándokat: amint feltűnik egy jó képességű fiatal, a topolyai akadémia partnere, a felcsúti azonnal le fog rá csapni. És ha így nézzük, akkor a fociakadémia kérdése már nemzeti üggyé is vált. Arról viszont, hogy ez még jobban meggyorsítja a vajdasági magyarok távozását az országból, ugyanúgy nem kívánatos szólni, mint ahogyan azt is el kellett hallgatniuk a vajdasági magyar tájékoztatási eszközöknek, hogy nagyon sokan a magyar állampolgárságnak köszönhetően hagyták el Szerbiát.

Tandori Arnold (Szabad Magyar Szó)