SZABADKAI EGYETEM ÉS/VAGY KIHELYEZETT ANYAORSZÁGI TAGOZATOK

2016 Nov 28

Találkozik-e a VMSZ felsőoktatási elképzelése a vajdasági magyar akadémiai közösség által felvázolt jövőképpel?

Egy olyan egyetemi központ életre hívásáról számolt be Balog Zoltán, magyarországi emberi erőforrások minisztere és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, amelynek keretében a Szegedi Tudományegyetem kihelyezett tagozatai működnének Szabadkán, saját tanárállományukkal. Ugyanakkor Pásztor azt is közölte, nem támogatják a Szabadkai Magyar Egyetem létrehozását. Az elképzelésről egyelőre túl sok részlet nem szivárgott ki, a vajdasági akadémiai közösséget sem tájékoztatták róla. A rendelkezésre álló információk alapján az érintettek szerint ez a terv nem itt tartja a fiatalokat, hanem gyorsabbá teszi az elvándorlást, a már működő karokat pedig ellehetetleníti.

A MAGYAR KORMÁNY NYITOTT A PÁRBESZÉDRE

– A kapujában állunk annak, hogy egy új kampusszal, egy új fejlesztéssel, ingatlanokkal, tanári karral, a Szegedi Tudományegyetem egy kihelyezett egyetemi városával meginduljanak azok a képzések, amelyek magyar nyelven valóban versenyképes tudást fognak adni informatikában, mérnöki- és gazdaságtudományban, gyógypedagógus képzésben és más területeken is – mondta el Balog Zoltán november 18-án Újvidéken a VajdaságMa tudósítása szerint. A miniszter újságírói kérdésre konkretizálta, hogy ez a kampusz Szabadkán kapna helyet, ahol a Szegedi Tudományegyetem kihelyezett gazdasági és gyógypedagógiai képzéseit, majd második körben mérnök-informatikai tagozatait nyitnák meg. Balog szerint ezek a képzések ma hiányoznak a vajdasági magyar felsőoktatási programból.

A látogatással egy időben zajlott Újvidéken a 15. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia, amelynek keretében egy kerekasztal-megbeszélésre került sor, ahol a résztvevő 50 vajdasági magyar tudós egy zárónyilatkozatot fogadott el. Ennek negyedik pontja értelmében „A vészes munkanélküliség és az elvándorlás megfékezése érdekében csakis hazai akkreditációval rendelkező intézményekben, vajdasági tanári káderállománnyal folyó képzéseket tartunk elfogadhatónak, a magyarországi vendégtanárok alkalmazása csupán az itteni intézményekkel egyeztetve, hiányszakmák esetében, átmeneti megoldásként szolgálja közösségünk érdekeit.”

Balog miniszter ezt kommentálva azt mondta, mindaddig, amíg nem tudják kiváltani itteni tanárok ezeket a képzéseket, addig nem lehet akadálya az erőforrások megosztásának és leszögezte, hogy semmi olyan kihelyezett képzést nem támogatnak, és nem engedélyeznek, amire nincs szükség Vajdaságban, ezért nyitottak a párbeszédre azokkal, akik nem értenek egyet a bejelentett törekvésekkel.

ÚJVIDÉKI EGYETEM IGEN, SZABADKAI MAGYAR EGYETEM NEM

Az egyetemi kutatók zárónyilatkozatára reagált Pásztor István, a VMSZ elnöke is, aki azt mondta, a kerekasztal és a zárónyilatkozat egy szabadabb műfaj, a másik pedig életszerű és arra kell törekedni, hogy az ambiciózusan megfogalmazott nyilatkozat találkozzon az élettel. – A realitás az, hogy az utolsó pontig összehangolt álláspontja van a VMSZ-nek és a magyar kormánynak. Ennek lényege pedig, hogy továbbra is prioritást élvez az Újvidéki Egyetem és annak minden kara, de vannak olyan igények, amelyeket magyarországi egyetemi képzések áthelyezésével tudunk megoldani – mondta a hírportál kérdésére.

A régóta tervezett Szabadkai Magyar Egyetem koncepciójával kapcsolatban Pásztor azt mondta, annak ügyét még kerekasztal-beszélgetés formájában sem tartja reálisnak.

A kihelyezett tagozatokból létrehozandó kampusz ötlete több pontban abszurd, nyilatkozta a Szabad Magyar Szónak Csányi Erzsébet, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszakának vezetője. Szerinte az elképzelés homlokegyenest ellentétben áll azzal, amit a vajdasági magyar felsőoktatás és tudományos utánpótlás ügyében az akadémiai elit és a meglévő intézményeink mérvadó vezetői és szereplői szeretnének, hangsúlyoznak és néhány nyilvános fórumon már meg is fogalmaztak.

EGYEZTETÉS NÉLKÜL

Csányi Erzsébet

Csányi Erzsébet

Csányi sérelmezi, hogy ezt a bejelentést nem előzte meg semmilyen kommunikáció, tervezés és egyeztetés a kompetens és érintett felek között.

– Közismert, hogy a vajdasági magyarság – a többi határon túli régióval szemben – nem tudta létrehozni a háborús körülmények miatt a Vajdasági/Szabadkai Magyar/Multietnikus Egyetemet. Ezt sérelmezzük több évtizede, s ha most ekkora beruházásra adódik lehetőség, akkor ezt a történelmi pillanatot ki kellene használni, a magyarországi forrást egyetemalapításra kellene fordítani, mert a vajdasági magyar nemzeti közösségnek ezt az idült problémáját csupán ez tudná stabilizálni, s a kivándorlást visszafordítani – véli.

Csányi szerint egyáltalán nem reális, hogy ha a fiatalok Szabadkán szerezhetnek olyan diplomát, amivel az EU-ban érvényesülhetnek, akkor itthon maradnának, hiszen így a szerb nyelvet sem sajátítják el.

– Szerbiai állami alapítású egyetemet kell létrehozni, itt akkreditálni a tanulmányi szakokat, s ekkor kapnak a végzősök Szerbiában érvényes oklevelet, s tudnak itthon maradni, különben a honosítás évekig tart, kimenetele kétséges – mondta.

AZ ITTENI KAROK ELSORVASZTÁSA

A bejelentések értelmében, az új kampuszban hiányszakok nyílnak, mégpedig gyógypedagógia, informatikai mérnök és gazdasági képzés.

A tanszakvezető szerint ezek egyértelműen nem hiányszakok Vajdaságban, hanem direkt konkurenciát jelentenek a Szabadkán már meglévő karoknak és a Műszaki Szakfőiskolának.

– Tehát ez, ha tényleg megvalósul, akkor el fogja sorvasztani a mi évtizedek óta meglévő (magyarul is oktató) felsőoktatási intézményeinket, hisz elszippantja a hallgatókat, és emiatt majd leépül a (hazai!) tanári káderállomány. A Szegedi Tudományegyetem kitolt szabadkai tagozatán szerzett diplomájával viszont a vajdasági fiatal rögtön költözhet Magyarországra vagy még messzebbre, mert ez a diploma csak ott lesz érvényes – fogalmaz Csányi.

Novák Anikó, a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének elnöke szerint felvetődik a kérdés, hogy kinek hiányszakok ezek.

– Ha megnézzük a felsorolt szakokat, több ezek közül Szabadkán elérhető, van, amelyik magyar nyelven is, a gyógypedagógus képzést pedig az MTTK tervezte beindítani. Azt kell mondanom, hogy ezek Magyarországon hiányszakok, tehát ők maguk számára szeretnének munkaerőt toborozni, mert szükség van ott ilyen káderekre. Az, hogy számunkra mennyire hiányszakok ezek, jó kérdés. Egyre kevesebb a diákunk és ezekkel a képzésekkel, nagy valószínűséggel a jelenlegi szakokon fogynak majd el a hallgatók, vagy nem fognak jelentkezni. A Műszaki Szakfőiskola és a többi intézmény is bezárhatja kapuit, ha ezek a szakok megjelennek.

Riportalanyaink egyetértenek abban, hogy magyarországi vendégtanárok alkalmazása ellehetetleníti az itteni tanárállományt.

– Nálunk rettenetes munkahelyhiány van. Az Újvidéki Egyetem keretében az újvidéki és szabadkai karokon a magyar káderréteg aránya leromlott, bekerülni nagyon nehéz, létszámstop van. Amennyiben saját egyetemet alapítunk, munkaviszonyba tudjuk állítani a doktoranduszainkat, akikből mindenféle profilú van – fogalmaz Csányi, aki szerint a fejlődésnek nem az az útja, hogy szervetlen, közegidegen applikációkkal kísérletezzünk, mert tudjuk, hogy csakis az a maradandó, ami a saját talajunkból nőtt ki, s gyökerekkel rendelkezik. – Minden mást elfúj a szél – teszi hozzá.

VAN SAJÁT SZAKKÁDERÜNK

Novák Anikó

Novák Anikó

Novák Anikó szerint vannak képzett kutatóink, tudományos fokozattal is.

– Ha végignézünk a fokozatot szerzett kutatókon, azt láthatjuk, hogy sokan külföldön vannak, aki meg nem, annak sem sikerül bejutni a felsőoktatásba. Mélységesen sértő a vajdasági magyar tudományos értelmiség számára, ha a politikum azt állítja, hogy itt nincs szakkáder. Kapásból 200-250 kutatót tudunk találni, akik nem tudnak a felsőoktatásban munkát kapni. Nem mondom, hogy mindent le tudnánk fedni ezekkel a kutatókkal, de sok mindent – mondja.

Novák szerint átmenetileg lehet, hogy szükség lenne néhány magyarországi vendégtanárra, akik mellett felnőhetne helyi káderekből az új gárda.

– Teljes szakokat csak magyarországi tanárokkal nem szabad idehozni. Csakis a helyi humán erőforrást figyelembe véve lehet ezt megtenni, tehát a mi hiányainkat nézzék, ne a sajátjaikat – fogalmaz Novák Anikó.

A SAJÁT EGYETEMI KÖZPONT KÖZÉRDEK

Pásztor István azon kijelentésére reagálva, miszerint még kerekasztal-beszélgetés szintjén se támogatja a Szabadkai Magyar Egyetem létrehozását, Csányi Erzsébet kiemelte, hogy az univerzitás, mint olyan pártoktól független, autonómiával rendelkezik.

– Az egyetemi tanári pályán való előrehaladás a tudományos referenciák egyre szigorúbb szűrőit alkalmazza, az objektivitásra törekvés jellemzi, az egyetemi káder – mint tudjuk – nem születik egyik napról a másikra, s ezt felgyorsítani sem lehet. Ennek súlya van, éppen ezért a társadalomban tekintély kell, hogy övezze. Az itteni junior és szenior akadémiai szféra feladata, hogy megfogalmazza, milyen felsőoktatás fejlesztésre van szakmailag lehetőség, szükség és igény. A pártpolitika feladata pedig az, hogy megbecsülje a társadalomnak ezt a vékony, de legértékesebb rétegét, annak véleményét – fogalmaz a tanszakvezető. Szerinte a kívánatos fejlesztési irány ez lenne: legelőször is új szakokkal kell bővíteni a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar kínálatát. Majd három kar egyesítésével egyetemet kell alapítani, ahol a fiatal káderek el tudnak helyezkedni, a hallgatóknak pedig bővebb szakkínálat áll a rendelkezésére. Az egyetem önálló fejlesztési stratégiát dolgozhat ki, önálló infrastruktúrával rendelkezhet, dönthet a saját sorsáról, kutatóintézetet is beregisztrálhat, a mi nemzeti közösségünk érdekeit képviselheti a hazai és nemzetközi kapcsolatok létesítésében.

Novák Anikó mélységesen sértőnek nevezte Pásztor Istvánnak a Vajdasági TV F-esztelen című műsorában tett kijelentését, mely szerint a Szabadkai Magyar Egyetem elképzelése mögött magánérdek áll.

– Sokak érdeke lenne, hogy legyen egy egyetemi központunk, amely kutatóintézetek kiindulópontja is lehet, de csináljuk ezt saját erőből és azt segítse az anyaország – fejtette ki.

Novák szerint a tervezett kampuszt a szegedi kihelyezett tagozatok alkotnák, nem pedig egy olyan intézmény központja lenne, amely itt már csíráiban működik.

– Csak össze kellene fogni az erőket és a Szabadkai/Vajdasági Magyar Egyetem annak lehetne gyönyörű példája, hogy az itteni felsőoktatás összefog, és nem kívülről mondja meg valaki, hogy mit is ezt kell csinálni, hanem sikerül a különböző érdekekkel rendelkező intézményeknek egy egységes irányvonalon elindulni és együttműködni – mondta a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének elnöke.

A Szabad Magyar Szó szerette volna megszólaltatni Pásztor Istvánt, a VMSZ elnökét is, ő azonban megkeresésünkre nem reagált. Ha szeretne reagálni a fentiekre, illetve ismertetni pártja álláspontját, mi teret biztosítunk neki.

Riportalanyaink mindketten kiemelték, hogy a politikum egyáltalán nem egyeztetett az érintett körökkel az elképzelésről. A Szabad Magyar Szó értesülései szerint kedden, november 29-én, Budapesten ülésezik a Kárpát-medencei Felsőoktatási Kerekasztal, a meghívottak között ott vannak a vajdasági egyetemi karok és tanintézmények képviselői is. Napirenden szerepel többek között egy egyeztetés „a külhoni magyar felsőoktatás képzési szerkezetének átalakításáról, az adott régiókban működő felsőoktatási intézmények és a magyarországi felsőoktatási intézmények külhoni székhelyen kívüli képzéseinek összehangolásáról” szóló jelentés végrehajtásáról, valamint a magyarországi felsőoktatási intézmények külhoni székhelyen kívüli képzéseinek 2017. évi felvételi meghirdetése. Tehát ez az ülés után várhatóan egyetemi vezetőink is több információval rendelkeznek majd.

Bajtai Kornél (Szabad Magyar Szó)