STEPHEN BOZHEN: End of a beautiful friendship?

2016 Dec 08

A tegnap még „közösségromboló”, „nemzetellenes”, „nem tiszta magyar” listán induló, „baloldali” Korhecz ma hirtelen a legszuperebb alkotmánybíró-jelölt lett.

Nem szoktam ilyen béna lenni a címadásban (vagy mégis? csak senki nem meri a képembe mondani? jöjjön ki a hóra, akinek nem tetszik, majd ott lerendezzük! hehe), de azok után, amilyen címmel Pressburger kollégám értekezett a Magyar Mozgalom és a Jobbik „elnöki szintű találkozásáról” (erre mondaná a Wellhello, hogy „elnöki ügy“), ezt a labdát egyszerűen nem hagyhattam a levegőben, amikor néhány nappal később az MM legfőbb, legtekintélyesebb, sőt, ideológiailag is legmeghatározóbb alapítója készül épp elhagyni a fedélzetet, ráadásul pont az ellenoldali hajókürt hívó szavának engedelmeskedve(?).

Emlékeztetőül íme néhány (önkényesen kiragadott) momentum a közelmúltból. A Vajdasági Magyar Szövetség rendszeresen illette és illeti az MM-et azzal a váddal, hogy „nem tiszta magyar” opció, nem magyar érdeket képvisel (ez különösen annak fényében hangzik nagyon röhejesen, hogy a VMSZ a gazdapártjával, a Szerb Haladó Párttal karöltve magyartalanít aktívan vagy passzívan Szabadkán, Zombor környékén, Zentán…). Az MM-et már minden létező helyről kiátkozták, ahova csak a VMSZ és a Fidesz keze elér (hogy ennek ellenére az MM soraiban, sőt, vezetőségében is ülnek Csipkerózsika-álmukból felébredni képtelen, elvakult Orbán-imádók, az tényleg csak a meggyszem a Schwarzwald-torta tetején). Sőt, Pótápi Árpád, a magyar kormány mindig „jól tájékozott” nemzetpolitikai államtitkára egyenesen arra a kijelentésre ragadtatta magát tavasszal, hogy Vajdaságban a VMSZ-en kívül „a többi politikai képződmény nemzetellenes, baloldali beállítódású”. (Annak, hogy Magyarországon ilyen magas szinten mondanak ennyire légből kapott baromságot, semmiféle újdonságereje nincs: magasabb szinten még nagyobb hülyeségeket beszélnek. Bennünket, büszke szerbiai polgárokat az ilyesmi amúgy sem tud meglepni, elvégre mi az itteni politikai viszonyokon edződtünk.)

A tavaszi választások előtt világossá vált, hogy Pásztor pártja semmiféle együttműködésre nem hajlandó az MM-mel, sőt, ott fúrták az MM-et, ahol bírták.

A voksolások után is elutasított a VMSZ mindennemű kooperációt az MM-mel, többször is utalva arra, hogy ők (a „tiszta magyar opció”) immár örökre (legalábbis Pásztor haláláig biztosan) összebútoroztak Vučić patyolattiszta múltú haladóival, és ezt a frigyet megpecsételendő igyekeztek is a fontosabb tisztséget betöltő MM-esek közül elmozdítani a helyéről, akit csak lehetett.

A HÍR

Ilyen előzmények mellett aligha volt elképzelhető, hogy a VMSZ valaha is bármi jót(?) tegyen bármelyik MM-essel. De – mint oly’ sokszor az életben – a valóság ismét bebizonyította, hogy csapnivaló képzelőerővel megáldott, kishitű bagázs vagyunk.

A minap látott ugyanis napvilágot a hír, miszerint az Alkotmánybíróság 9 tagjának december 12-én lejár a mandátuma, és az új alkotmánybíró-jelöltek között van dr. Korhecz Tamásnak, az MNT előző elnökének, és a Magyar Mozgalom egyik társelnökének, tartományi parlamenti képviselőjének neve is, akit nem más javasolt a grémium tagjai közé való felvételre, mint a (tegnap még) esküdt ellenség, a Vajdasági Magyar Szövetség. Ehhez szükség volt a jelölt írásbeli nyilatkozatára is, amelyben kinyilvánítja, hogy a megbízása esetén vállalja a tisztséget. A hírt a VMSZ köztársasági parlamenti frakciójának vezetője, Pásztor Bálint is megerősítette, imigyen méltatva a jelöltet:

„Egyértelmű, hogy szakmai szempontból mindannyiunk közül Korhecz Tamás a legalkalmasabb az alkotmánybírói tisztség betöltésére.”

Nos, az egyetlen dolog, ami egyértelmű ebben a hirtelen jött „szakmai konszenzusban”, az az, hogy a képmutatásban és alakoskodásban vannak olyan szintek, amik a hétköznapi ember számára elérhetetlenek. Akik pedig ezt a szintet nevetve képesek átugrani – na, őket hívjuk profi politikusoknak.

Szóval puj pike, ne važi: a tegnap még „közösségromboló”, „nemzetellenes”, „nem tiszta magyar” listán induló, „baloldali” Korhecz ma hirtelen a legszuperebb alkotmánybíró-jelölt lett, akit csak a vajdasági magyarság szolgálatába lehet állítani!

Basszus, bár én érnék meg ilyen hirtelen felértékelődést! Akkora órabérben szerelnék fel utána még egy nyamvadt konnektort is, hogy nem hogy a tulaj, de még a szomszédja is belerokkanna anyagilag…

No, tegyük is félre az álmodozást, ereszkedjünk vissza Vajdaság sáros-poros talajára.

Egyelőre csak találgatni lehet, hogy az MM-re milyen hatással volt/van ez a hír, de valószínűleg annyira hiányzott nekik, mint üveges tótnak a hanyatt esés. Egyelőre a részükről csak Korhecz doki egykori padtársa(?), dr. Bence Erika, az MM egyik alapítója szólalt meg. Várhatóan az MM Ügyvivő Testületének ülése után fognak közleményt kiadni a közös álláspontról.

Ennél sokkal érdekesebb, hogy maga Korhecz Tamás sem szólalt meg eddig az ügyben nyilvánosan. Bölcsen hallgat, és figyeli, ki mennyire átkozza meg pusztán töredékinformációk alapján. Okos.

A jelen pillanat bizonytalanságában az elhamarkodott ítélkezés minden, csak nem előremutató. Viszont a lehetséges forgatókönyveket még számbavehetjük.

A LEGJOBB VERZIÓ

Minden jóra fordul. De tényleg, kurva jóra. A VMSZ belátja az összes hibáját, amit a vajdmagy berkeken belüli, kizárólagos hatalomra való törekvés közepette elkövetett, békülékeny hangot üt meg, baráti jobbot nyújt a VMDK-nak és az MM-nek. Szánja-bánja bűneit, az értelmiség ellehetetlenítését a visszájára fordítja – amiben egyébként már egészen „kitűnő” eredményeket ért el a néppártosodás/elparasztosodás hevében. Létrejön a „nemzeti minimum” egyezsége, a pártalapon történő kiszorítósdi véget ér, és ezentúl a többi vajdmagy politikai szereplővel kéz a kézben, minden létező pozícióra a létező legjobb fellelhető káder ültetésével, rohamtempóban kezdődik meg a még megmaradt vajdasági magyarság szellemi felzárkóztatása a nyugati standardhoz képzés és tájékoztatás terén egyaránt, ami automatikusan hozza magával a gazdasági, életszínvonalbeli felzárkózást is.

Dr. Korhecz Tamás elfoglalja a szakmai kvalitásai alapján abszolút kiérdemelt helyet az Alkotmánybíróság testületében, helyét a tartományi parlamentben az MM-VMDK listáján soron következő jogász, Szabó Lality Dóra doktorandusz veszi át. A VMSZ által kifejezetten a politikai ellenlábasok lejáratására, és idegenellenes uszításra, általános félelemkeltésre létrehozott Jó Reggelt Vajdaság című álneves trollportált beszántják, a helyét a szerveren énkicsipónimos videókkal írják felül, a legdurvább és legtehetségtelenebb seggnyalókat szélnek eresztik.

Pásztor (politikai) nyugdíjba vonul és átadja a helyét az új generációnak (nem a Fremondnak). A Népszínház épületét már jövőre befejezik, az időközben a hatalommániából megtérő Lovas legújabb regényét Urbán András viszi színre az évadnyitó előadás keretében, természetesen a Népszínház társulatával.

Pásztor Bálint együtt pecázgat a kanizsai MM-esekkel meg a zombori VMDK-sokkal. Létrejön a Szabadkai Magyar Egyetem, a külföldre szivárgó fiatal doktorok és doktoranduszok munkát kapnak, Szabadka és vonzáskörzete is fellendül. A szórványban megáll a népességfogyás, a többségi társadalom tagjai egymás lábát tapossák, hogy a jól fizető és emberséges magyar vállalkozóknál dolgozhassanak. Hazaköltöznek a külföldre menekült fiataljaink. Olyan pezsgő vajdasági magyar kultúrélet indul be, hogy csodájára jár a világ.

A KEVÉSBÉ JÓ VERZIÓ

Korhecz alkotmánybíróvá válik, kivonódik a politikai forgalomból. Az MM nem tud kitörni az elszigeteltségből, a VMSZ és a Fidesz továbbra is kénye-kedve szerint rugdossa, rágalmazza, sározza a tagságot, de ők ennek ellenére kitartanak, bár nagyon belekeserednek a végeláthatatlan küzdelembe. Minden marad a régiben, a VMSZ a 8 osztályt is csak bukdácsolva végigkínlódó embereket ültet az iskolaszékekbe, könyvet sosem látott pártkádereket a kultúrintézmények élére.

A Magyar Szó és a Pannon továbbra is egy alternatív, szépre sminkelt valóságot vetít az egyre fogyó és egyre apatikusabb vajdmagyaroknak.

Lovas legújabb regényéből Urbán András rendez színdarabot a Jadran színpadán a Népszínház (időközben kirugdosott) színészeinek mellőzésével, miközben a Népszínház épülete sosem készül el.

A Szabadkai Magyar Egyetem helyett a Szegedi Tudományegyetem kihelyezett kampusza működik majd a MTTK épületében, természetesen kizárólag magyarországi előadókkal. Az ott diplomát szerző vajdmagy hallgatók a honosítást nem tudják majd megoldani, ezért egy részük (a Fideszhez lojális részük) Magyarországra, másik részük külföldre távozik.

A vajdasági magyarság a nagy magyar nemzetpolitikai koncepciónak megfelelően az olcsó, alulképzett, lebutított és kiszolgáltatott munkaerő forrása lesz, amivel a magyarországi gazdaságban tátongó munkaerőlyukakat tömi majd be a Fidesz. A szerb-magyar kormányközi kapcsolatok soha nem látott magaslatokba hágnak, lévén, hogy a szerb nacionalista törekvésekkel teljes összhangban zajlik a vajdasági magyarság kivéreztetése, hiszen nekik pontosan ugyanaz nem hiányzik, ami a VMSZ-nek sem: ütőképes, pattogó, (elvesztett) jogokat (vissza)követelő magyar értelmiség – a másodosztályba sorolt/taszított, kétkezi munkás magyarok meg eddig se sok vizet zavartak a haladó politikának, úgyhogy teljes az idill, mindenki boldog. Majdnem mindenki.

A LEGROSSZABB VERZIÓ

Miután az MM ideológiai vezérének tekinthető Korheczből teljesen kiábrándul a tagság, a kölcsönös kiátkozások után a nyilvánvalóan a (kvázi keresztény-konzervatív) Fidesz-KDNP-kormányhoz való dörgölőzés céljából megalkotott, kifejezetten Korhecz által erőltetett alapdokumentum,

a Hitvallás díszpéldányát elégetik az egyik palicsi teniszpályán.

Folytatódik az MM-hez csatlakozó értelmiség térvesztése, egzisztenciális ellehetetlenülése, aminek következményeként az eddiginél is gyorsabb ütemben kényszerülnek külföldre a hatalmi politikával helyenként szembeforduló, azt bizonyos pontjain kritizáló emberek. Az árulás olyan méretű lyukat üt az MM kollektív tudatán, amit lehetetlen befoltozni, a szervezet szétesik, a VMDK még jobban marginalizálódik, a VMSZ teljes egyeduralomra tör. Az alkotmánybírák személyéről (részben) döntő Toma Grobarnak esze ágában sincs támogatni Korhecz jelölését, aki a két szék közül a pad alá esik, politikailag megsemmisül. A VMSZ méregkeverői elégedetten dörzsölik a tenyerüket.

A még mindig Magyar Szón és Pannonon tartott falusi öregekből 2-3 mandátumnyi szavazatot még kisajtol a VMSZ, majd miután a szavazók kihaltak, az egész tagság kollektíve átlép az SZHP-be.

15-20 év múlva már csak a történelemkönyvek tesznek említést a valaha létezett vajdasági magyarságról. Anyaországunk pedig felveszi a Szovjet-Magyar Népköztársaság nevet. Bús Ottó Belgrád díszpolgára lesz.

Apropó: valaki mondja már meg, hogy hogyan áll most ez a per!

(Autonómia)